Valamennyi bejegyzés

Ihaj Dubaj

Várjuk már, hogy mikor lőnek egymásra, és ebben a felfokozott állapotban nagyon sokan alapvető hibába esnek. Simicska lassan már Robin Hood lesz a szemükben, és feledik, hogy egy éve még ő szipolyozta az ország csöcsét oly hathatósan, mint most a Lőrinc, csak legecizte magát, és így járt.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , ,

Az értelmezés nehézségei – fideszkommunikáció

„Nem tudna valami olyan kérdést feltenni, amire pozitívan lehet válaszolni?” És ez a harmadik tétel.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Taktor

Amennyire új volt a világ a kölöknek annak idején, a gecizés óta legalább annyira nóvum a Hír TV-nek, hogy nincsenek benne a NER-ben, és nem érkeznek hetente kormányerők műsort szerkeszteni.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Zárt fedélzetű hajó – Nem volt sapka a Közgépen

Csöndben fölsóhajtok azért: nem lenne egyszerűbb a dolog, ha kijelentenék, te szemétmocsok Lajos, akkor se kapsz megrendelést, ha ingyé’ vállalod.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Add má’ ide a zsiráfot!

Jolán néni semmit sem sejtett, de elkezdődött a nagy leszámolás, és a harc a fölfújható zsiráfért, akit a dagadt másnak óhajtott már adni azért, mert Simicska azt mondta róla, hogy ő egy geci.

Posted in Egyéb
Tags: ,

Pitypangos médiaálmok

Úgy kellenek ezek, mint egy falat kalács, amelyet habonyárpi nyújtani tud, mert ő lesz ennek az egésznek az atyaúristene. Gucciban hordja majd a kvesztorból megmentett lóvét, ám az egész hóbelevanccal egy aprócska baj van csupán: nem lesz, miről szóljon a harsona. Hogy ez a hely a lehető világok legjobbika, azt nem lehet a végtelenségig ragozni, meg a pitypang sem nyílik örökké.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , ,

Lassan elfogy a telefonkönyv

A hatvanas évek közepén jártunk, és nem terelt minket senkise semmilyen avatásra soha. Csermanek rájött arra az időre már, ha nem pofázik bele az emberek mindennapjaiba, akkor békén hagyják őt, űzheti kisded játékait, és zabálhatja a krumplilevest két sakkparti közben.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Elfuserált lélek – avagy a vezér gyermekkora

Valami talmi hímsovinizmust kalapálhatott belé az apja annak idején, ilyképp a nép egyszerű gyermeke ő. Ebből is kitetszik, hogy az ifjúkori liberalizmus csak álca volt, lázadás a nadrágszíjas nevelés ellen, amelyet és amikor már nem kellett tartani a szülői adjusztálásoktól, egy mozdulattal dobott a sutba. Nem illiberális ő, hanem egy parancsuralmi rendszerhez szokott manus.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Komondorondó

Mert die Welt is seiner Vorstellung, hogy tekerjünk egyet Artúron. Csak a komondor, ő leledzik valójában ezen a Földön, aki bőven rendelkezik nedvekkel, hogy új és mégújabb kis világtalanokat nemzzen. Hogy legyen, aki alibit szolgáltat a geciknek.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

A köztévé szerint a világ

Két napja sincs, hogy Simicska polgártársunk egy jól irányzott mozdulattal rúgta rá az ajtót lassan ernyedésbe süppedő honunkra és elsősorban a Fidesz nevezetű kócerájra. Minderről a köztévé nem tud, és a maga módján igaza is van, hiszen a hosszú bájtos embernek nincsen állami kitüntetése.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum