Valamennyi bejegyzés

Ki szereti Mihály bácsit?

A rend helyreállott. Mondanám, aztán mégsem teszem. Senkit nem hagyunk az út szélén, mondotta volt kormányzó erőnk egy elcseszett pillanatában. Ez szép idea. Viszont, aki már az árok szélét tapodja, őt hónaljon karolva illenék támogatni, kocsmába, vécére, ide-oda a világ forgatagában. Ki szereti Mihály bácsit? Aki leszedálja, vagy aki megkérdezi, mi fáj, és hogyan viseled az életet, amikor egyre jobban sűrűsödik?

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

A (hm) végbélsár ehető

Ez okozza, hogy a számtalan szóvivő, megmondó és vérszívó ember rendszerint áll a kamerák kereszttüzében, előttük egy nagy tányér szar – tisztesség ne essék szólván -, és soha nem látott ékesszólásuk hiányával azt magyarázzák a gőzölgő halomról, hogy az ehető, és még finom is. Viszont még soha nem kóstolták meg.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Anikó asszony szoknyája

Ha Vonánét vigasztalni óhajtanám – eszembe’ sincs -, akkor erre a tényállásra hívnám fel a figyelmét. Hogy a diktátoroknak sem haligali az élete, meg, hogy Magyarország az nem, de Helsinki az még mindig nyugat, és ezt a taknyot az ő hites ura, meg a rejtőzködő vezérbika közösen hozták össze.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , ,

A csenyétei asszonyok

Az igazi kérdés azonban mégsem ez. Az sokkal inkább, hogy az ilyen csenyéteiek mégis mi a búbánatos jó francért szavaznak erre a bagázsra, mert rájuk szavaznak, mint kitetszik. Ez a magyar élet egyik nagy, megfejthetetlen rejtélye.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , ,

Rend, rendetlenség, szabadság

Viszont, ha ontológiailag vizsgáljuk ezt az egészet, ezt a rend versus rendetlenség dichotómiát, akkor azt kell látnunk, nem véletlen a rend ilyen eszeveszett akarása. A rendetlenség ugyanis szabadság, mint azt Kierkegaard óta tudjuk: „Az ember, ha beletekint szabadságába, megszédül attól. A szabadság ugyanis végtelen s a semmiből fakad.”

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , ,

Távol Afrikától

Hogy ez így kiderült, hogy csak szórvány vagyok Európában, rokonságom pedig a Volta folyó, és nem a Gyöngyös partján éldegél, magyarázatot ad sok mindenre.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

A román külügyminiszter édesanyja

„Több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől”. Ez valami olyan szint, mintha azt mondta volna, hogy te csak ne pofázz, mert az anyád ribanc volt, ami valljuk be, igen csak hathatós érv, különösen a külpolitikában.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Minden megvan, mert semmi sincs

Megfordultam ekkor, hogy lássam a múltat, és rá kellett jönnöm, hogy menthetetlenül szétkúrták az életemet, és végül is, nem ez a mostani bagázs az első számú bűnös, hanem az eltelt huszonöt év, meg az előtte volt mindennapok.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Most jó?

Miután beigazolódott, hogy a magyar futballt irányító grémium legalább annyira alkalmatlan, mint az általa a sifonérból előhúzott kapitány, utcára tették hatvanmilliós végkielégüléssel, és most az ártatlan Dárdai Pállal vitetik el a balhét, akit Bukarestben dobnak az oroszlánok elé.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Sok néző széknek öltözik

Én nem öncélúan reszelem a fogam a magyar labdarúgáson, így most azt sem teszem közzé, hogy a nyolc meccset húszezren, vagy huszonegyezren látták összesen, mert tökmindegy. Felcsút, Debrecen vagy Ferencváros, az is. Jelenségről, kor-, és kórtünetről van szó, amelyet bánatunkra Magyarországnak neveznek.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!

Legutóbbi bejegyzések

  • Félelem és reszketés
  • Órák
  • Apák és fiúk
  • Büdös van
  • Feslett víztükör