július 2015 hónap bejegyzései

Genetika

Kérem, ha újra bevezetik a halálbüntetést, ezeket vegyék figyelembe. Elég lesz a tökeimet levágni, csak a nyamvadt életemet hagyják meg, ígérem, jó leszek, és még a lába nyomát is csókkal illetem akkor.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

A nagy kerítésrablás

Szarnak ezek mindenre, mindenféle értelemre, intelemre. Ha megérzik a pénz szagát, akkor nincsen cicó, mert náluk van a slukker.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Elfáradtak, pedig még bele sem lendültek

Éppen akkor, amikor a futballisten népvezér valahol Romániában szőtte omló álmait a gazdasági menekültekről, kedvenc csapatának szintén gazdasági menekült francia edzője azon busongott, hogy csak öt légiósa lehet a csapatában.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , ,

Tusványos göcög

Így válik szimbólummá Zsoltink szava, amelyen ugyan Tusványos népének jó része göcögött, de azért ott is volt, akinek fönnakadtak a szemei, és csendben föltette a kérdést: úristen, hol élünk? Egyszerű a válasz, hát itt. Ebben a mocsárban.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Nemzeti tébolybolt

Ámde és méginkább pláne. Mindaz, ami akkor volt, pufók óvodás kakaózsúr ahhoz képest, mint ami most történik. Harcos antikommunistából most fordul át a rendszer fasisztába, s ebben a Napi Gazdaság játssza a Völkischer Beobachter szerepét, és most nem viccelek.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Zárt fedélzetű hajó – Nem volt sapka a Közgépen

Csöndben fölsóhajtok azért: nem lenne egyszerűbb a dolog, ha kijelentenék, te szemétmocsok Lajos, akkor se kapsz megrendelést, ha ingyé’ vállalod.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Gólnézés

Azért emberek ők, akik a vezéri tévénél dolgoznak, ha eladták a lelküket, akkor is. Viszont ebben az egy momentumban benne van az egész ország lényege, hogy fortélyos félelem igazgat itten.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Lassan föltámad Csermanek

És akkor Csermanek megnyugodna, mert látná, hogy az idő körben forog, és ott tart most épp, mint amikor maga volt fiatal. Fátyolos szemeit pedig elöntené a könny, mert látná: nem dolgozott hiába.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Szarszag

A végtelen szomorúságot, ami emiatt beköltözik az ember lelkébe azonban nem az élénk szagélmény okozza, hanem az, amikor mindez, a világ körülhugyozása virtualizálódik úgymond, és beköltözik a fejekbe.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

A reneszánsz ember

S hogy olykor szotyolát pökköd láblabda eseményen? És? Mutassatok nekem csak egyet is, aki tökéletes. Ugye, hogy nem megy. Na jó, a Viktor. De efölött meg már az idők kezdete óta nincsen vita.

Posted in Egyéb
Tags: ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum