január 2015 hónap bejegyzései

Kampec dolores

Hősünk indulni készült, máma eljut egy plázába, a buszt még eléri, így számolta. Most kell mennie, amíg még nyitva van, így vélekedett, és most megy.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Hallod? Ha nem, nincs NAV-szekatúra

Sőt, a Zsiga Tibor összest sem forgatták alaposan, a szépreményű szerző ugyanis egy helyütt kifejti, hogy Magyarországon negyvenhétezerből fényesen meg lehet élni.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Hív a welness, vár a bár

Kétszázötvenezer jómunkásember nyomja az ipart a turizmusban. Ha csak egy feleséggel/férjjel, meg egy gyerekkel számolunk, akkor az hétszázötvenezer magyar. Az ő lelki üdvük senkinek se számít.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Orbánmatematika – Harminchat közmunkás, háromszáz méteres árok, fél év

Neki a munka avas szagú parasztudvarbéli szocializációja okán egyet jelent azzal, hogy az ember gyereke nyakig olajtól iszamos vagy ganajtól bűzlik.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Érted szól a harang

Rendőrség ellenőrzése esetén mind a három harangot félreverjük, majd a nagyharangot kongatjuk öt percig. Az ellenőrzés alatt a processzust félóránként ismételjük, minden óra negyedkor és háromnegyedkor.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Kifli és kalapács

Ha már így szimbólum lett az össznépi nyammogás tárgyából, akkor azt is be kell látnunk, hogy mindez csak takarás, indulócsel, hogy az igazi ganéság ne látszódjon. Amíg a kifli-problematikán csócsálódik a nemzet, megfeledkezik másról.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Deák Bamba is Orbán zsákjában

A két pofára, szuszogva, fennakadt szemmel zabálás is közös, ahogyan habzsolva tömik magukba azt a maradékot, amit hajdan, lánykorában Magyar Köztársaságnak neveztek, és eltemettük rég.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Duzzog a CÖF, nem vitázik

A vitát tán Obersovszky módon képzelnék (…akkor perel, elnök úr, ugye perel…), meg M1 Híradó módján, kisatírozva, elhallgatva, megegyéb. Így megy ez minálunk.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

És Torquemada mosolyog…

Tessenek mondani, megkövezés is lesz, kapni majd kavicsot hegyest, lapost, ha kiejtjük a bűvszót: Jehova? Vagy térjünk át a képes beszédre ilyképp: JHV, azt szabad majd, vagy nevét hiába szájunkra venni?

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Nagy Testvér a Szűrcsapó utcában

A szöveget érteni ugyan nem lehetett, de a hangsúly, a szavak lejtése, a folyamatos recsegés valami eredendő gonoszságot feltételezett abban a pár emberben, aki tanúja volt 1984 születésének a Nyugat Királynőjében.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!

Legutóbbi bejegyzések

  • Félelem és reszketés
  • Órák
  • Apák és fiúk
  • Büdös van
  • Feslett víztükör