december 2015 hónap bejegyzései

BÚÉK!: Kiállhatatlan szájbűz, amikor Kis Pipin ágyba vizel

Most viszont visszaugrunk az időben, s már nem is Horthyhoz, hanem valahová sokkal messzebbre evezünk a tajtékos vizeken. Mindettől egyetlenünknek már kiállhatatlan a szájbűze, lassan ágyba is vizel. Tehát el kell válnunk csendben.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , ,

Ica néni megállította Lázár Jánost, pedig nem is partizán

De hogy Pelikán elvtárs be se mehessen, ez már sok a többnél (by Peresztegi tanár úr), kinéz minimum egy angolparki állás, vagy citromgyári. Ezt még meglátjuk.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Egymillió villanyszámla

A sok szemét karitatív majom viszont szétbarmolja ezt az idillt, tömik a töltött káposztát a népekbe, amikor épp hozzá szoknának az éhezéshez. Tarthatatlan állapot.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

OV a degeneráltak vezére – a verzál titka

Módosítom az éccát: OV a degeneráltak vezére. Így árnyaltabb a kép, a végkövetkeztetés azonban ugyanaz: nincsen remény.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Kövértől ne kérj semmit – úgyse ad

A hagymáz is hibátlan a maga módján, és a kiteljesedésnek vagyunk épp kéretlen tanúi. Mindez azonban már régen elkezdődött, és sohasem ér véget.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Egy óvodás naplója IV. – Jézuskafálya

Alatta vótak alakok ijenleplekbe, szamár, birkák, meg három migráncs, akik valami kisbabát szeretteknagyon. Ezek a kirájok, monta apityu, a kisböskemeg sóhajtot, hogy szalonnás cukor.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

„Sz – mondtam dühösen – Mb” – tehát költő leszek

Várszegi úr meg boldog lehet, hogy nem hívják rá a Putyin Szuhojait lerendezni azt az apátságot, ahol ilyen eretnek gondolatok születnek.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , ,

Kampec dolores XIX. – Botrány a templomban

Úgy röhögött, mint ötven évvel ezelőtt, nem bírta abbahagyni. Hörgött, visított, és nem volt ott rég elporladt anyja, hogy fakanállal térítse jobb belátásra.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Haláltánc és tücsökzene

Momentán egy dolog vigasztal csupán, hogy a mezei tücsök nyerte el online szavazáson „Az év rovara” címet, megelőzve a kisasszony szitakötőt és a nagy szarvasbogarat.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Orbán füldugója, Gyurcsány neje és moslék a disznóhoz

Most ő épp készül éhen dögölni. Ha egyetlenünk jó anya lenne, akkor hozzá mérné a boldogság fokát. Ehelyett a stadionjára panaszkodik, hogy hangos.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum