Valamennyi bejegyzés

Orbán és a Brexit pettingje

Megszűnne a szopható csecs, összeomolna az amúgy szárnyaló magyar gazdaság, és pláne még a nyakába kapna félmillió magyart, akik momentán épp gazdasági menekültek.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Csak rázom a ketrecem

Van két évünk, amíg kiállítják a halotti bizonyítványt. Hétszázharminc nap, százhetvennégyezer százhúsz óra. Rohadt kevés, de tán elég.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

A zsidók nem bírnak magukkal – leveleznek

Ez van, viszont kicsire nem ad ártunk és ormányunk, meg különben is, Szentgotthárd óta tudjuk, hogy a párizsi merénylet mögött is „ezek” álltak, most meg pofáznak. Hát hol élünk? Magyarországon, kérem tisztelettel, amely hely – mint az tudvalévő – bokréta Isten kalapján. Tehát csak nix ugribugri.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Nemzeti kolbászbolt

Épp azon a napon, amikor a nyújorktelaviv tengely kinyilatkoztatta a fentebb vászonra lehelt szörnyűséget, a mi tarajos emberünk, miután a megidézett nagykövetek nem mentek el a szeánszára, csizmát öltött, és kóbásztőttögetés közben hítta föl a figyelmét a vesztébe száguldó Ajrópának, hogy vigyázó szemeit Békéscsabára vesse.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

A CÖF hátrafelé nyilazni tanul

Ennyire hülyének azért nem lehet lenni, és kiderül, hogy de, igen. Bő egy évvel ezelőtt már bizonyítottak. Akkor Obamának írtak képeslapot, hogy egyetlenünket beimádkozzák az Ovális Irodába, de még a szökőkútig sem jutott el.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Tapolca forever – meg Gyurcsány, persze

Íme, hölgyeim és uraim a zsenialitásáról híres Fidesz-kommunikáció. Lófaszt. Nekem épp jó, ha látom, amint down-foglalkoztató szinten működnek már a dolgok, de nem ártana valami új. Ámbár nem véletlenül pörögnek a liba töke szintjén, az ő nagy kombinátoruk a múlt hét végén a Harrodsban eszegetett, Londonban.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Vagy-vagy: Médiamerengő

Most pedig már, hogy mindent elmeséltem az elmúlt öt évről, megnézem azért a hungarikumot, amely abban leledzik, hogy boldogtalan&boldogtalan&co veti vigyázó szemeit az új csodára, amelyet emegynek neveztek el a keresztségben, mint valami vizslakölköt.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Zászlót a szőnyegosztályról…

Abban a szakrális térben, amelyben Felcsúton szállott alá maga a szeplőtelen, hogy néki ajánlhassa föl a zivataros földet St. Steve, minden megeshet. Még az is, hogy ezt az egész vándorcirkuszt provokátorok zavarják meg, de tőlük tartani mégsem köll.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Duzzog a CÖF, nem vitázik

A vitát tán Obersovszky módon képzelnék (…akkor perel, elnök úr, ugye perel…), meg M1 Híradó módján, kisatírozva, elhallgatva, megegyéb. Így megy ez minálunk.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Ilyen is van: Aláírás a kormány támogatására és újabb különadók bevezetésére

A magyar elmebaj újabb jeleként az alábbi szöveg, felhívás jelent meg a peticiok.com oldalon. Habár nagyon nehéz eldönteni, hogy mindez komoly vagy egetverő baromkodás, háromszáztizennyolcan már aláírásukkal bizonyították, hogy ebben az országban szép számmal élnek idióták.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum