Tapolcának szép barlangja van, meg tölgyfája is a tó mellett. Kocsányos, asszem. Ebben az elátkozott idei esztendőben ez a típus nyerte el az év fája címet, amely örömöket okoz nekünk. Ezen kívül más sokat nem tudok a településről, ha csak azt nem, hogy hajdanvolt nejem ottan született, mivel abban az időben szintén hajdanvolt apósom épp ott állomásozott, mint a dolgozó népet védő katonatiszt a mundérjában. Későbben keveredtek csak nyugatabbra, de ez mellékszál. Olyan emlékeim is vannak az idő rejtekéből, hogy magam pelenkából épp kikeveredett korban csónakázok a barlang mélyin. Ilyen bádog lavórban, de azt nem tudom, ki evezett, tán apám, talán nem. Más egyebet én Tapolcáról nem tudok.
Örömmel veszem tehát, hogy ezidőtájt a tavas-barlangos település lett a világ közepe. Ahol eldőlnek a dolgok, és ennek megfelelően feszülnek egymásnak nagyjaink, miközben rohad a lábuk. Mindezt a végső küzdelmet már Bayer sámán is fölvezette pár hete Sümegen. Mért éppen ott, a fene se tudja, mindenesetre a hazát védte derékan, gondolom épp ezért fizettek, mert a CÖF az ilyen. Meg ott vár is van az út mentén. Végvár, amit meg köll védeni. Védik is alapost. Elmondhatatlan gyönyöröket okoz nekem, habár nem Hustler csatorna – valami ilyen volt, a férfinépek tudják mire gondolok sandán -, szóval örömös érzeteket kel a májamban, hogy a tavasbarlang okán egymásnak feszül nemzetünk két megtartó ereje: a fasiszta meg a náci.
A CÖF – mint Fidesz, egyugyanaz alakulmány – meg a Jobbik. Ezek ütik egymást a haza üdvére. Adják ki a közleményeket sorra, ha javasolhatnám hungaricummá emelni ezt a delírt, mert ilyen nincs. Aztán mégis van. Aszondja a CÖF: „A CÖF kiemelt fontosságúnak tartja a hétvégi tapolcai választást, amely a múlt és a jövő közötti küzdelemről szól. Az elmúlt napokban rengeteg megkeresést kaptunk a Tapolca környékén élő civilektől, akik elfogadhatatlan eseményekre is felhívták a figyelmünket. Megdöbbenve értesültünk arról, hogy (valószínűleg Budapestről érkező) Jobbik-os aktivisták más pártok önkénteseit követik, zaklatják, egyúttal plakátokat rongálnak.”
Az ő lelkük rajta, ki nem szarja le, hogy egymás plakátjait eszik reggelire. Eleddig azon voltam, hogy a CÖF-nél hülyébb alakulat nem létezik a sártekén, és rá kell jönnöm, hogy de, igen. Ez pedig a szülőanyja neki, aki maga a Fidesz. Ezek még barmabbak, ha lehet. A nácikat ütnék, de úgy, hogy azért a mumus emúttnyócnak is jusson. Ebből sehogyan se tudnak kikeveredni, mint kamaszkoruk legszebb nyarán megakadt tűjű bakelit, úgy jár az eszük nekik. Az ott szép volt, itt épp mosolyos. Ím így: „Az elmúlt hetekben hazugságokkal teli szórólapokat terjesztettek Tapolca és Ajka környékén. A Fidesz ezért feljelentést tett. A hazugságkampányt súlyosbítja, hogy a szórólapok kiadójaként egy nem létező egyesületet tüntettek fel. Ron Werber és a hamisított bajai videó óta tudjuk, az ilyen eszközök nem idegenek az ellenzéki pártoktól. Az eseményeknek különös aktualitást ad, hogy ma a hazugságairól elhíresült Gyurcsány Ferenc személyesen kampányol majd a tapolcai választókörzetben.”
Íme, hölgyeim és uraim a zsenialitásáról híres Fidesz-kommunikáció világbölcsesség-foglalata. Lófaszt. Nekem épp jó, ha látom, amint down-foglalkoztató szinten működnek már a dolgok, de nem ártana valami új. Ámbár nem véletlenül pörögnek a liba töke szintjén, az ő nagy kombinátoruk a múlt hét végén a Harrodsban eszegetett, Londonban. Habonyról mesélek, egy ott mosogató mérnök kapta a lencse végére, és ezt közzé is tette a valamelyik „Hát ugye hogy megéri” lap. Azért van némi haszna a bulvárnak is. Mindegy, megint csak locsogok. Szóval nincs, aki tanácsokat adjon. Én magam teszem: urakok, ti barmaim nekem, unalmasak vagytok. Gyurcsány virul, jobban mint szeretnétek, örömmel pelenkáz épp, a libákat meg rég levágták. Más ez a mese ma. Csak egyet mondok: kvesztor. Na, elhíresültök, vagy a Jobbik a gond? Szorul a hurok, mint kitetszik.
Vélemény, hozzászólás?