Megnyugvással tölt el minket, hogy a magyar fasiszták milyen odaadó figyelemmel kísérik egy amerikai színésznő gyerekeinek öltözködését. Ha azt hinnénk, az ég egy világon semmi közük nincs ahhoz, hogy valahol a nagy vízen túl egy olyan tíz éves forma fiúcska rózsaszín pólót visel rajta olyan felirattal: „erős lányok”, akkor tévednénk.
Latorcai államtitkár-miniszterhelyettes formában van mostanában. Két napja megtudtuk tőle, hogy az is hisz, aki nem hisz, következésképp minden ateista keresztény, illetve ezek folyományaként és bizonyságául azt a megdönthetetlen axiómát, ha a pogány nem lenne keresztény, meg sem tudna szólalni, mert minden szava a kisjézustól ered. Azaz, kaptuk a képünkbe, a
Magyarország megint vétózott az Unióban, ezúttal a lengyelekkel együtt, mert nem az oroszokról volt szó. Az igazságügyi miniszterek gyűltek össze Luxemburgban, azaz, ha vétózni tudtunk, akkor ott kellett lennie Varga nacsasszonynak is, ez alkalommal azonban nem tett közzé képet arról, hogy a jól végzett munka után elégedetten sörözget, mert talán
Lányos zavarban vagyok itten keresgélve a szavakat, amióta megtudtam Latorcai ’álomtitkártól, bármit is mondok, azt a kereszténység nevében mondom. A kereszténység nélkül ki sem tudnám nyitni a szájamat, mert ez adja nekem a fogalmaimat. Közbevetve, ezek szerint, ha arra ragadtatnám magamat, hogy azt mondanám Latorcai ’álomtitkárnak, húha anyád, az is
Tegnap leleplezték a Corvin áruházat. Volt egy kis ünneplés, ahogyan a zöld takarót lehúzták a homlokzatról, megmutatva a nagyvilágnak, milyen lett az épület, és eljött a pillanat, amikor az esztétikum, az elvégzett munka fölötti közös öröm huss, szerteszállott. Mint azt a közösségi térben közzé tett felvételen látni lehetett, két magyar
Novák K. formában van. Tegnap láttuk, hogy mint valami rozzant apáca, egyfolytában az úristent emlegeti, hol a kegyelmét dicsérve, mint sorsának jobbra fordítóját (hogy ne kelljen nevetséges tanári fizetésből vegetálnia), hol pedig abban az örömben merülve el szügyig, hogy Csíksomlyón a talpasokkal együtt tudta imádni őt. Innen látható az is,
Most legújabban Novák K., kijelölt államelnök nyilatkozott úgy, hogy azért terpeszkedhet a Sándor-palotában, mert az Isten így látja jónak. Egészen pontosan arra a kérdésre, minek vagy kinek köszönheti ezt, azt felelte: „Legnagyobb mértékben ezt az úristen kegyelmének tartom”. Éppen csak azt nem tette hozzá zárásul: ámen, vagy ha már ezeréves
Milyen delikát már, hogyha egy napra esik a nemzet összetartozása és a pedagógusok köszöntése. És mennyire lehangoló bír lenni, ha a nagy szájtépésben és sírva vigadásban csak az egyik marad. Mint ahogyan tegnap is. Mondhatnánk, hogy a tanerők maguk tehetnek róla, hogy úgyszólvan le sem lettek szarva az ő napjukon,
A rubelkeresztények ki akarják irtani a mimagyarokat. S ha netán feltéve, de meg nem engedve ilyen szándékuk mégsem volna, akkor is telibe szarják a sorsukat, másképp és megengedőbben fogalmazva páros lábbal rúgják őket az árokba. Annyit is ér, mondják a kimerítő művelet után, és eltartott kisujjal kortyolnak bele a kumiszba
A Karmelitánál immár ásatási terület van, ahogyan okot kell találni arra, hogy oda emberfia be ne tehesse a lábát. Ezt védik a kordonok, amit lebontani oly jó, kivéve, ha az embert képen fújják takonycsorgató készségekkel. Jól kicsesztünk ezekkel a lázadozó diákokkal, ellenzéki csürhével – vélte és gondolta az, akinek eszébe
Legutóbbi hozzászólások