Pár nappal ezelőtt a szokásos stílusában szórakoztatott minket Facebook-oldalán a mi Orbán Viktorunk. Mint egy harcias kiskakas, vagy akárha prosztó megyehármas futballista utalgatott valamire a nemzeti konzultációjuk kapcsán, miszerint „egészpályás letámadás”, illetve „mi támadunk, ők védekeznek”. És olyan lett ez az egész, mint a Soros gyerek keze, amit aztán végül
Most voltaképp arról kellene írnunk, hogy Magyarországon csökkent az egészségügyre fordított pénz mennyisége, így Európa hátsó felében kullogunk e téren. Lehetne számokat és statisztikákat közölni, ezek azonban semmit sem jelentenek, míg az ember a magyar egészségügy karmai közé nem kerül, és bizonytalanná válik, hazajön-e a kórházból valaha, aki egyszer oda
November 25-e a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja, így hát, volt, aki megemlékezett róla Magyarországon is. Van miért, hiszen az adatok szerint kies hazánkban hetente egy nő hal meg erőszakos bűncselekmény miatt, de mégsem látjuk, hogy ettől harsogna a magyar sajtó, amikor például Orbán hülyeségeivel is tud foglalkozni. Illetve az
Nagyot ment Varga J. valahai jó miniszterasszony, momentán nem tudjuk épp mi is. Listavezető egy olyan halmazban, amelynek az a célja, hogy Brüsszelbe menjen „dolgozni”, s voltaképp nem csak ezért, de különösen pikáns az a delírium, amit legutóbb nekünk kivágott. Varga J. listavezető még boldogult jó miniszterasszony korában élénk küzdelmet
A magyar népek döntő többsége (kivéve csókosok) a megélhetése miatt aggódik elsősorban. Profanizálva a dolgokat és plasztikussá téve, a mindennapi kenyeréért. Nem nosztalgikus visszaemlékezésként, ellenben utalva arra, hogy a magyar népek döntő többsége (kivéve a százezernyi kivándorló és az idegenbe szakadottak, akiknek a jólétéért nem az Orbán kormány felel) a
Édes volt, ahogyan Orbán meghívatta magát Svájcba, hogy ott új szintet lépjen az őrülete, amely abban manifesztálódott, hogy szerte Európában üldözik a konzervatív gondolkodást. És a kereszténységet is, hogy el ne feledjük, csak ez most épp nem említődött. Túl azon, hogy Orbánnak és eszméinek ma már (de lehet, hogy sohasem)
Báncsák a nemzeti konzultációt. Megtámadták őtet Kovács Z. állami levelező előadásában, aminek az a célja, hogy elhallgattassák a magyari embereket. Ilyen sztorik után folytatnunk kell a konzultációs téboly történéseit, mert annak idején az ember úgy tanulta, ha egy témát elkezdett, akkor végig is viszi. Ekként születnek a regények, így magunk
Már megemlékeztünk a nemzeti konzultációs téboly újólagos kitöréséről, ami ezúttal nagy valószínűséggel minden eddigit felülmúl. Bekerül a postaládába, folyik a médiából, és az utcán is megjelent a szokásos kék óriásplakátok formájában. Arról is szóltunk, Deutsch Tamás volt annyira hülye, hogy külön is felhívta az EP képviselőinek figyelmét a magyar bolondokházára,
Ezt az egészet meg sem kellett volna tartani. A Fidesz eget rengető kongresszusáról beszélünk, és nem én mondom, hanem Kövér László ábrándozott így, mielőtt a világ elhülyüléséről értekezett volna. A pedellus úgy indította beszédét a küldöttek és vendégek (pl. Győzike, ami azért sok mindent megmagyaráz) előtt, hogy el sem kellett
Tegnap kitört a nemzeti konzultációs láz, legalábbis kormányzó erőinken. Teljes erővel lobog a téboly, hogy a lakosság is ilyen lelkes-e vagy elszánt abban, hogy ne hallja meg Ursula von der Leyen füttyét (a kis Sorosról nem is beszélve), az majd a végelszámolásnál kiderül. De minden külön értesítés helyett már tudom
Legutóbbi hozzászólások