március 2015 hónap bejegyzései

Nyílnak a nemzeti pitypangok

Ha arra is volna némi kis közforrás, legott előtörne belőlük az alanyi költő, és zengenék jambusokban Viktor pajtás hős tetteit, aki csak nééépééének él. Illetve kerülnék a nyugatias metrumot, helyette hangsúlyos magyarosban nyomnák, ehhez azonban el kéne végezni a közmunkások számára kiírt „Ismerjük meg a versformákat!“ elnevezésű kurzust, de ez sem jelentene gondot.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Komondorondó

Mert die Welt is seiner Vorstellung, hogy tekerjünk egyet Artúron. Csak a komondor, ő leledzik valójában ezen a Földön, aki bőven rendelkezik nedvekkel, hogy új és mégújabb kis világtalanokat nemzzen. Hogy legyen, aki alibit szolgáltat a geciknek.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Rohad a narancs

Azért szép csöndben föltennénk az obligát kérdést: kit akarnak ezek becsapni, amikor középiskolásokat toboroznak díszletnek a nemzeti rendszerük nemzeti ünnepére? Magukat? Ők tudják miről van szó. A kilóra megvett embereiket? Ők örülnek, hogy nyernek a közbeszerzéseken. A széles tömegeket? Szerencsére az egymilliónyi elvakult szektatagon kívül már nem lehet senkit sem büntetlenül hülyének nézni. Így marad a végkövetkeztetés. Az imperialistákat? Ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni!

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Kampec dolores V. – Megtalált bizonyosság

Az óra nyolcat ütött, Béla feje pedig lehanyatlott, és kerek lett az egész világ. Ebben a megadásban benne volt mindaz, amit a nap addig eltelt értelmetlen óráiban megtapasztalhatott és átélt, minden önkínzás és minden ének. A verébfejű elment, a csalfa fények között ketten maradtak a fröccsök urával, és nem tudták, mit is kezdjenek a másikkal.

Posted in Egyéb
Tags:

A ‘zember, akinek budija van

A BMZ szuszogott, megállt. – Felcsút, Pancho Arena – Ez a kiáltás szállt a légben, és nem hangzott fel a jól ismert szignál, a dííídudidúúúddadadámm, amely egy igaz magyar állomás el nem téveszthető védjegye időtlen idők-, de a komcsik óta biztosan. Itten a bakter ordított.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Ostyaadót a fényevőknek

Most azt akarják, hogy ne zabálhassak, amit akarok, Surján László, az élősködő párt alelnöke bővítené a chipsadós termékek körét. Most vagy kevesli, ami tizenkilencmilliárd ebből tavaly befolyt, vagy más ganéság jár a fejében. Inkább ez utóbbi.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Slovenija Pride

Tegnap az ország főterén Kossuth, illetőleg az első felelős magyar kormány majd százéves hamvaiból újjáfaragtatott, busongó juhász stílusban készült szoborcsoportját felavatta két kollégista kisdiák. Ők Jani és Laci évre hallgatnak, és épp közjogtalan méltatlanságok.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

FIBUSZ – Nemzeti Utazási Iroda

Lengyelek már nem jönnek március idusán klakőrködni a sámánnak, elbaltázta ugyanis a bratyit. Következésképp más alanyokat kellett keresni, hogy nemzeti nagyjaink kiélhessék logisztikai szenvedélyüket. A választás Felcsút és környéke disznóganajos csizmájú népességre esett jobb híján, az eljövendő időkben ők buszozhatnak ingyenbe a csodastadionba labdás embert látni.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Az emberek megfagynak, ugye?

Másképp látják ezt némely emberek a lakótelepen, akik a fölösleges kiflit, kenyeret a kuka szélére akasztják egy nejlonban, és nem a madaraknak teszik ki. Ezek a szeretetcsomagok rendszerint el is tűnnek, mire a kukásautó szuszogva megérkezik, és akkor vagy néhány jól szituált honfitársunk csap le rá, mert nincsen kedve éhen dögölni, vagy az EMMI beépített embere tünteti el, és hordja a száraz serclit valami fedett sportlétesítménybe futballistát etetni a gyöpön. Más épeszű magyarázat nincsen.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!