Valamennyi bejegyzés

Háború, napszemüveg, bicikli

Volt egy vasárnapi posztja doktorminiszter urunknak, amelyben tizenhétszer szerepelt a háború szó. Ha most őt emiatt papagájnak neveznénk, akkor nem tudni, megsértődhetne-e, mert emlékszünk Svejk dilemmájára a fogdavagonban, ahol azt a kérdést tette fel, joga volna-e az őt őriző katonának fölhúzni az orrát, ha pézsmapocok elnevezéssel illetné. Ezek komoly dilemmák,

Read More…

Posted in Egyéb

Lehet visszafáradni Ázsiába

Tegnap, avagy szombaton hivatalosan is elkezdődött a kampány itt, minálunk, azaz Neriában. Kinézve a barlangjából azon tűnődött az ember, hogy ettől a hülyeség és a téboly több lett-e vagy csak hangosabb, illetve hallgatózott, hogy a doktorminiszter urunk által beígért gyorstüzelés hangjait hallja-e. Van-e már lőporszag meg a vér édeskés illata,

Read More…

Posted in Egyéb

Újra szól a hatlövetű

O. Viktor, a kedves vezető profilképet cserélt a Facebook-oldalán. Szép darab, sok munka lehetett vele, amíg olyan lett, amilyen. Dolgozatunkhoz azért nem tettük ide illusztrációként, mert nem szerettünk volna abba a hibába esni, hogy elmegy a kedves étvágyuk. Aki mégis vállalja a kihívást, föl is keresheti ezt a lapot a

Read More…

Posted in Egyéb

Komoly, újságban írt feljelentés

Mint éppen most kiderült, az egész magyar sajtópiacon a Magyar Nemzet névre hallgató nyomdaipari termék vesztette el tavaly a legtöbb sajtópert. A Fidesz többi propagandaterméke sem panaszkodhat, de ezek között e téren elsőnek lenni delikát, ami egy dologra biztosan utal, hogy ez a lap kevéssé tekinthető szavahihetőnek, azaz ez hazudja

Read More…

Posted in Egyéb

Brüsszel mégsem vetemedett arra

Végül bírósági döntés mondta ki, hogy az európai szélsőjobb krémje (alja) mégiscsak konferenciázhat Brüsszelben. Ettől a mi miniszterelnökünk pedig állapotba jött, és diadalmi jelentéseket kezdett küldözgetni, mint a fosógalamb a sakktáblán, hogy őt nem lehet elhallgattatni, ahogyan ifjúkorában a kommunisták sem tudták. Itt egy pöttyet megint fényesebb lett a múlt,

Read More…

Posted in Egyéb

A brüsszeli antifa

A Mathias Corvinus Collegium (amit a tudósítások csak fideszes agytrösztnek neveznek, de ezt költői túlzásnak tartjuk) brüsszeli irodája Nemzeti Konzervatív Konferenciát (NATCON) szervezett Brüsszelbe. Első ránézésre is fölvetül több kérdés. Elsőként az, hogy az MCC-nek minek brüsszeli iroda, ha nem a gyalázatos eszmék terjesztése a cél, amit amúgy idehaza zavartalanul

Read More…

Posted in Egyéb

A Magyarország paradoxon

Orbán Balázs, a másik Orbán politikai igazgatója szerint kies hazánk a 2010-óta tartó Fidesz kormányzás alatt „gazdasági értelemben csatlakozott a fejlett országokhoz”. Ez csodálatos, és boldogok vagyunk, illetve lennénk akkor, ha ez a kisebbik Orbán valamivel alá is támasztaná hangzatos kijelentését. Ilyennel azonban nem bíbelődik. Helyette ő is – ahogyan

Read More…

Posted in Egyéb

Békeharc

Ha jól emlékszem, tegnap irkáltam arról, hogy a Fidesz Hende Csaba képében (is) milyen magasról tesz a magyar családokra – ha nem propagandáról van szó -, mert a családi pótlék összege csak-csak meghatározza egy picinyt az életüket. Igaz, a jelek szerint nem annyira, mint az, ha a panelüktől ezer kilométerre

Read More…

Posted in Egyéb

Ki ehet, és ki nem

Mint az ismeretes, J. A. polgártársunk alapvetése a következő: „ehess, ihass, ölelhess, alhass, a mindenséggel mérd magad”. Ebben benne van a széles univerzum a mikrovilágban, azaz olyas dolgok, amelyek nélkül embernek lenni nem lehet. Ezek közül momentán minket az evés érdekel, mert kiderült, van olyan végtelenül sanda honfitársunk, akit más

Read More…

Posted in Egyéb

Választási manifesztum

Ott lennék azért jövő pénteken a Millenárison ezek között. Pattogatott kukoricával a kézben, pokróccal bélelt fotőjömben vigyorogva, ahogyan elfogadják a választási manifesztumjukat. A fideszék, meg a kádéenpéjék. Nagy valószínűséggel ezúttal is elkordonozva és leplek mögött, szemük tűzben ég (ami nagy valószínűséggel a téboly tüze). Így első blindre más nem is

Read More…

Posted in Egyéb

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum