„Nem nagyon szokott érdekelni, hogyan fogadják az álláspontunkat.” – jelentette ki Brüsszelben Magyarország külügyminisztere arról, hogy megint keresztbe feküdtek az Uniónak Ukrajna ügyében. Illetve az osztrákoknak is bemutatta a középső ujját, akiknek az nem tetszik, hogy kies hazánk elengedi a börtönből az embercsempészeket, akik ezt zokon vették, mert úgy értelmezik,
Van valamelyik Bud Spencer film, amelyikben az autós oktató higgadtan magyarázza tanítványának, hogyan kell viselkedni az őt az utakon körülvevő barmokkal. Valahogy így: higgadtan nyújtsa ki a kezét, és mutassa fel a középső ujját, s közben bájosan mosolyogjon. A lány pedig mindezt zavartan és óvatosan megteszi, ám mindeközben földöntúli boldogság
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy nagyerekek, hova megyünk mi holnap, nahova, de senki se tutta. Mindig ilyeneket szok az Ibojnéni, hogy nahova megyünk, nahova, mintha ilyen jósok lennénk, a Pityu is, a Kisböske is, meg a többiek. Sose tudjuk, és az Ibojnéni asztán mindig úgy mondja, hogy hova, hogy
2017-ben, természetesen uniós pénzből (azaz máséval kérkedve) kormányunk csomagokat állított össze azoknak a nincsteleneknek, akik szerinte amúgy nincsenek is. Az ilyen csomagoknak megszokott tartalmuk van, amit tartós élelmiszernek neveznek, de akasszanak fel, ha ép ésszel megértem, minek az ilyenbe sűrített tej, de ez épp mellékszál, csak úgy eszembe jutott. Szóval
Mészáros Lőrinc cége rohadt sok (közel hatvanmilliárd) pénzből dolgozott a MÁV-nak, s a munka végeztével a vasutasok tizenkilenc pontban sorolják a kifogásaikat. Jóvanazúgy, gondolta Mészáros Lőrinc cége, s amikor előállította a rengeteg hiányosságú, sőt, kijelenthető, használhatatlan állapotú végterméket, e pontok közül a legérdekesebb, hogy a vasbetonból nem egyéb hiányzott és
Deutsch T. a maga ostobán keresetlen módján számonkérte Ursula von der Leyent, miért javasolta azt az Ukrtransznafta cégnek, amely a Barátság (Drúzsba) kőolajvezetéket üzemelteti, hogy „ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a ’Barátságon a kőolajszállítást Magyarország felé”. Mint kiderült aztán, Ursula ilyet nem mondott, ilyet az
Schmitt Pál tárogatózott, mint emlékezhetünk. De nem volt elég ennyi a muzikalitásból, az ’álamelnök annak idején kapott egy zongorát is szaros két és félmillióért. Tán azért, ha megunja az egyik hangszert, és nagyon magányos, kedvét felderítendő kicsit klimpírozhasson. Áder ’álamelnöknek nem voltak ilyen zenei álmai, ő a halakat szerette és
Miután Putyin lerohanta Ukrajnát, megváltozott a világ. Az volt az a pillanat, amikor el kellett dönteni, ki hová áll, és az volt az a helyzet, amelyben nem volt helye a táncikálásnak. Orbán, s vele Magyarország történelmi hagyományainkat folytatva a rossz oldalt választotta. Ostobaságból, önös érdekből vagy kényszerből, az egyre megy,
Novák, kijelölt elnök megnyitotta a pórnépek előtt a dolgozóját, hogy elvegyüljön közöttük, érezze a szagukat, és lássa a kínjaikat. Legalábbis a kirakat szerint, ugyanis az ilyen nagy egymásra találások jól kidolgozott koreográfia szerint zajlanak, a szűrt és gondosan válogatott jobbágyok, kicsik, nagyok, gyerekek, fiatalok, öregek úgy jönnek a Sándor-palotába, akárha
Orbán Viktor szerint Hitler is egységes Európáról álmodott, akárcsak Napóleon, vagy szerinte Bizánc. Mindezt Veszprémben delirálta a kedves vezető azzal a szándékkal, hogy az EU-t szapulja, de megint kiderült, nem kellene történelemmel foglalkoznia, mert nem áll jól neki. Mondhatni, hülyeségeket beszél, sajnálatosan most már annyiszor, ahányszor csak megszólal. Hitler egységes
Legutóbbi hozzászólások