október 2023 hónap bejegyzései

A jövő itt van, és sose lesz vége

Szüreti mulatságon járt Hende képviselő. Felvonuláson, át a falun, egy traktorhoz kötött kétkerekű kordén, oldalán lufik, mellette, mögötte apácák, akikkel bizakodva tekintenek az objektívbe, akárha valami családi fotó. Az övéi közt van Hende képviselő a határmenti településen, ahová, s más hasonló helyekre falunapon, búcsú idején vagy átadási ceremóniákon kell megjelenni,

Read More…

Posted in Egyéb

Mindig csak a más pénze

Kocsis Máté, úgy is, mint a parlamenti bátorak frakcióvezetője, nekiment Mártha Imrének, a Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatójának, annak milliós jutalma miatt. Az már csak hab a tortán, ínyenceknek való csemege, hogy mindezt gyurcsányozva tette meg, ami olyan ma már, mint valami népmesei díszítő elem vagy eposzi jelző, egyenesen mindenhonnan kihagyhatatlan.

Read More…

Posted in Egyéb

Orbánt megerőszakolták

Az élet szép. Egy friss közvéleménykutatás szerint a Fidesz népszerűsége és támogatottsága meglehetősen lecsökkent (harminc százalék, ami fix kétharmad még mindig, ugye), de nem ez a legérdekesebb. Az inkább, amit amúgy is tudtunk, de most izmosabban jelent meg, hogy kormányzó pártunk a legszegényebbek, és a legiskolázatlanabbak köreiben őrzi masszív első

Read More…

Posted in Egyéb

Magyar Álomvasutak

A Fidesz kínai cimborái nekiláttak prüszkölni, mert most kezdenek rájönni, hiába gyártják le az akkumulátoraikat a magyar ugaron – már ha egyáltalán -, nem lesz min és mivel elszállítani, mert a közlekedés, de kiváltképp a vasút romokban van. A legszebb az egészben, hogy a kínaiak a magyar kormánynál panaszkodtak a

Read More…

Posted in Egyéb

A trágya őrei

Apukák – meg anyukák – szoktak föstögetni gyermekük iskolájában. Falat, ajtót, plafont, ilyesmiket, hogy leszármazottjuk ne egy trágyahalomban töltse fiatal éveit, ha már az iskoláknak ilyesmire nem futja. Meg sok minden másra sem. Nagy valószínűséggel ez az ország már egyáltalán nem működne ilyen lelkes szülők, civilek nélkül, akik az agyonadózott

Read More…

Posted in Egyéb

Karmelita a naptárban

Hogy Schadl Györgynek volt egy röpcsije, és azt csak most fedezték fel, hogy le kellene foglalni, de még nem biztos, az kutyatöke ahhoz képest, hogy a nyomozó hatóság megkaparintotta a naptárját, amiben különös bejegyzések voltak. Illetve vannak még most is, ha nem is gyöngybetűkkel, de beleírva mégis strammul. Ám mielőtt

Read More…

Posted in Egyéb

Gyuri, röpül!

Szöllősi György, Orbán kedvenc lapjának főszerkesztője, s egyúttal kebelcimborája a külügy (adófizetők) pénzén utazgatott szerte, a Föld nevű bolygón. Szöllősi György, mint érdeklődésre Petiminiszter minisztériuma bevallotta, „nem állt, és jelenleg sem áll semmilyen foglalkoztatásra irányuló, így kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, illetve biztosi jogviszonyban, munkaviszonyban vagy megbízási szerződéses jogviszonyban”. Rendben. Akkor

Read More…

Posted in Egyéb

Magyar nemzeti hip-hop

És akkor vasárnap a Petőfi Rádió éterén megszólalt a Belga „Nemzeti hip-hop” című zenéje, amitől az ember meghasonlott. Mivelhogy nem áll össze a kép. Mindennek az az eredője, hogy a rádiót pénteken kipucolták, zenei szerkesztőt, műsorvezetőt, egyebeket tettek lapátra indoklás nélkül, de a NER-ben ilyenre szükség nincsen. Hiszen mindennek ismerjük

Read More…

Posted in Egyéb

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum