Gyuri, röpül!

Szöllősi György, Orbán kedvenc lapjának főszerkesztője, s egyúttal kebelcimborája a külügy (adófizetők) pénzén utazgatott szerte, a Föld nevű bolygón. Szöllősi György, mint érdeklődésre Petiminiszter minisztériuma bevallotta, „nem állt, és jelenleg sem áll semmilyen foglalkoztatásra irányuló, így kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, illetve biztosi jogviszonyban, munkaviszonyban vagy megbízási szerződéses jogviszonyban”. Rendben. Akkor miért fizette Petiminiszter az utakat, ez egy tisztázandó dolog.

Igyekszünk, de nem lesz egyszerű. Szöllősi főszerkesztő szeret utazni – tán ő is harminc éve így, közpénzen teszi, mint a cimobrája, csak épp nem is kormánygépen, de nem is fapadoson feltehetőleg. Csak úgy játszásiból elmerengünk azon, mi lenne, mi történhetne, ha én, Rezeda anyuka kicsi fia, a Kázmér folyamodnék Petiminiszterhez röpjegyért. Valószínűleg bolondnak tartanának, holott jogilag annyi eséllyel tenném ezt, mint Szöllősi most, azaz semennyivel. Az a kérdés adódik tehát, ha ő kap, akkor én miért nem.

Valami más oka lehet a kivételezett elbánásnak, és itt azt el is feledhetjük, hogy Szöllősi et. a magyar futball és a Puskás-ügyek hivatalos nagykövete, mert ilyen cím vagy beosztás a NER-en kívül sehol nem létezik. Nem véletlenül dobta vissza az USA a diplomáciai vízumkérelmet, még jó, hogy azt nem üzenték Petiminiszternek, ne nézze őket madárnak, mert nem tollas a hátuk. Pedig manapság a magyar külügyekben épp ez a nexus dívik amúgy, peresze az ordításon és toporzékoláson kívül, ami vicsorgatások bízvást nevezhetők hungarikumnak.

De ne menjünk ennyire messze, mert még mindig itt van nekünk az alapkérdés, miért röpködött a mi pénzünkön főszerkesztő et. Ez milyen paragrafus szerint büntethető, mert az, ki jelenti föl őt ezért, és mikor mennek érte a zsandárok. De ugyanez a kíváncsiskodás vonatkozik a minisztériumra is, amely szerv szintén nem arra költ, amire a szavazóktól kap, hanem a jelek szerint a haverok (csókosok és seggnyalók) utaztatására, plusz Petiminiszter teljesen értelmetlen útjaira, amelyek fölöslegesek, de jogilag mégis belefér a dolog.

A fentiekből is kitetszik, a minisztérium kéretlenül bevallotta, annak ellenére fizetett, hogy jogilag semmi köze a sportos emberhez, magyarul, jogsértést követett el. Ahogyan Gyurifőszerkesztő is jogosulatlanul kapa a jegyeit – meg még ki tudja milyen juttatásokat -, mindkét fél bűnös, minálunk azonban senki sem. Petiminiszter még miniszter, Gyurifőszerkesztő is még gardírozza a lapját, és ez mindaddig így is marad, amíg Orbán Viktor ezt meg nem unja, mint ahogyan Varga Jucust is odébtette, amikor teherré vált.

Ebben tehát, illetve ebben is, a jogszerűten röpjegyekkel és ezzel az egész homályosan avas szagú történetben benne van az egész NER. Mint ahogyan abban is, hogy bár feketén-fehéren minden kiderült, az ég egy világon semmi nem történt és történik, a nap vidáman süt az égen, és ez a kettő – a miniszter és a főszerkesztő – még odáig sem jut el, hogy elszégyellje magát. Még egy romantikus regényben is több a jellemfejlődés, de itt van máris egy, a NER-ben ismeretlen fogalom, a jellem, netalán gerinc vagy morál, ne adj Isten, lelkiismeret.  

Nem akarnánk mi túl sokat, mint ahogyan jegyet sem igényeltünk Kázmérnak, pedig ezek alapján neki is járna, hanem csak annyit, hogy a NER ciklopi építményén egy kis karcolás essen. Nem ilyenektől fog megrendülni, ha ilyenektől meg lehet egyáltalán, mert ez nem egy jogállam, csak annyit szeretnénk látni egyetlen egyszer, hogy valami borúsabb gondolat suhanjon át a delikvensek illékony kis tudatán, de valószínűleg erre sincs egy csöppnyi remény sem. Mégis mindent megmutat ez a kis történet is a milliónyi másik mellett.

Azt jelesül, hogy ez az egész csak egy kis sztori, egy pöttnyi adalék a rendszer működéséhez, ami azt mutatja, miért olyan életbevágó az újabb és újabb győzelem nem csak Orbánnak és nem csak a Fidesznek, hanem a legutolsó csicskának is, mert a NER bukásával azonmód szűnnének meg a jogtalan privilégiumok. Ezért szorul bele az ingyenélők seggébe a zabszem, ha újabb rendszerváltásról esik szó. Túl sokan élnek már nagyon régóta nagyon jól Orbán kegyeiből, s ha ő bukik, a habzsidőzsinek is lőttek. Itt is van párszázezer szavazat a Fidesznek.