2023 év bejegyzései

Heppinyú a szemétdombon

Kopogtatott a postás a Karmelita ajtaján, és levelet hozott a Kremlből. Orbán nagyember valószínűleg remegő kézzel bontotta fel, milyen utasításokat vagy parancsokat tartalmazhat. Selyemzsinórt esetleg, amitől úgy nekiállt remegni a lába meg önálló életet élni, mint amikor legutóbb személyesen járt az orosznál, és azóta sem tudtuk meg, mi lehetett az,

Read More…

Posted in Egyéb

SZUH-ÁVH

Lánczi Tamás 2017-ben lett a Schmidt Mária által fölvásárolt Figyelő című lap főszerkesztője, és nem sokkal utána már közzé is tett egy terjedelmes listát „Soros György zsoldosairól”. Azokról, akiket Lánczi – és a lapja – szerint a milliárdos pénzelt, illetve neki dolgoznak. Ez a lista nem volt egyéb, mint a

Read More…

Posted in Egyéb

Pesty Laci merre vagy?

2023-ban napi négyszáztíz milliót keresett Mészáros Lőrinc. Nem szorozzuk ezt föl évi apanázsra, és nem osztjuk le percre sem, elég legyen annyi, hogy az egyik lap kiszámolta, egy utcán heverő tízezresért csak akkor érdemes lehajolnia, ha a művelettel két másodperc alatt végez. Minden más esetben fölösleges, mert ennyi idő alatt

Read More…

Posted in Egyéb

Gyermek

A „közmédia” Montágh Testülete hosszas fejtörés után kihirdette az év szavát, ami a „gyermek”. Negyedszer történt meg a karácsonyi csoda, amikor a grémium valami különös ihlettől vezérelve kijelöli azt az egy szót, amely a leginkább visszatükrözi annak az évnek az eseményeit. Hosszasan tekintünk vissza erre az újólag elátkozott évre, de

Read More…

Posted in Egyéb

A nemzeti hóhányó

Mint azt tudjuk a KFT nevű hajdanvolt tánczenekartól, az ünnepek elmúltával a férgek fába szorulnak. Ebből az axiómából az fakad, hogy előtte és alatta viszont azon kívül virgonckodnak, amit tapasztalhattunk ebben az évben is, midőn nagyjaink a képünkbe tolták, mit gondolnak ők az ünnepről, ezzel együtt rólunk, azaz, mit szánnak

Read More…

Posted in Egyéb

Színes tintákról álmodunk

Jövőre már nem lesz tanítható (választhatóan sem) az állami fenntartású középiskolákban a művészettörténet. Nincs indoklás, hogy miért, csak a közlés, és a méla döbbenet. Most nem soroljuk fel, hogy ezzel szemben testnevelés van rogyásig, hittan vagy erkölcstan szintén, nem rójuk fel, hogy a lövöldözés is megoldott iskoláinkban. Azt sem, hogy

Read More…

Posted in Egyéb

Orbán főúr, fizetnénk

Mint tudjuk, kies hazánkban háborús veszélyhelyzet van. A parlamenti bátorak szavazata segítségével momentán egészen május végéig, amikor már nyílik az orgona és csácsognak a madarak. Tudjuk, mire szolgál ez, minden külön értesítés helyett és a legrövidebben, hogy azt csináljanak ezek, amit csak akarnak. Amúgy különben is így volna, de ezzel

Read More…

Posted in Egyéb

A huszonhat megveszekedett állam – meg mi

Aláírta hát Novák nacsasszony a szuverenitásvédelmi törvényt. Miért is tett volna másként, erre tartja őt a maffia, meg azért, hogy a fogait villogtassa. Éppen ezért egyáltalán nem csodálkozunk a történteken, csupán a hozzá fűzött elnöki indokláson. Tudjuk, hogy mindenféle civil szervezetek és józan gondolkodású egyedek szinte térden csúszva esdekeltek, hogy

Read More…

Posted in Egyéb

Kapjuk be

Erdogan ellovagolt az Orbántól kapott paripán, aki a villanyautójával zümmögött tova az álmok mocsarába, és itt hagyták nekünk magát a rendszert, amely apránként öl meg. Minden külön értesítés helyett. Folydogál velünk az idő, amelyben azt kell észrevennünk, hogy semmi sincs értünk, de minden ellenünk van, miközben azt próbálják meg elhitetni

Read More…

Posted in Egyéb

Kátyúk, lovak, emberek

Csudálatos egy napunk volt tegnap a magyari tébolydában, hogy az ember azt sem tudja, honnan is kezdje az egészet. Talán Németh Szilárdnál. Fix pont ő nekünk, ha Arkhimédész atyánk még az élők sorában lenne, akkor bízvást ajánlhatnánk neki, itt van, amit óhajtott, tessék a segedelmével kiforgatni sarkaiból a világot. Tehát

Read More…

Posted in Egyéb

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum