február 2023 hónap bejegyzései

Sáskahadak

A Budapest-Kairó viszonylat ma nem egy távolság. Úgy is mondhatnánk, csak egy ugrás, mint régen a Sugár nagyáruház az oldódó szocializmus idején. Egy átlagos sebességű röpcsivel két óra negyvenöt perc, a nem is kormánygépek azonban nem tucatgépek, velük az út még tán rövidebb ideig tart. Gondoljunk azonban bele, hogy annak

Read More…

Posted in Egyéb

Vargának nem áll módjában

Varga J. minisztert eléggé bőbeszédűnek ismerjük, amikor Brüsszelről van szó. Árad belőle a mondanivaló, dől a szó jogállamról, annak értelmezhetetlenségéről, kettős mércéről, boszorkányokról és azok üldözéséről. Egyáltalán, ha Brüsszel anyukájáról van szó, akit szidni kell, akkor be nem áll a szája. Szinte naponta tapasztalhatjuk ezt, a legkreténebb és legaljasabb vonyításokat

Read More…

Posted in Egyéb

Dolgozó népünk ellenségei

„Aki az akkumulátorgyártás ellen küzd, az a környezetvédelem ellen küzd.” – Tudatta velünk az egyes számú axiómát Szijjártó Péter, a nagy gondolkodó. Másodjára a tegnap megkapott csokorban a Belügyminisztérium – mint Pintér Sándor szellemi terméke – jelentette ki, hogy a magyar „orvosok megtámadták a betegeket”, s mint kitetszik, ez már

Read More…

Posted in Egyéb

A Fidesz alkonya

Egy egészen friss felmérés szerint a hatvan év felettiek körében a Fidesz népszerűsége hatvannégy százalékon, a harminc év alattiaknál azonban csupán tizennégy százalékon áll. Ha Fidesz volnék, kétségbe esnék ezen, de szerencsére nem vagyok az. Ugyanakkor egy elemzés szerint maga a NER, ami egyenlő a párttal, a Fidesszel, nem leváltható,

Read More…

Posted in Egyéb

Húzd meg a copfomat, Juci

Varga Judit nyílt levelet írt az EB alelnökének. Annak a Vera Jourovának, akivel egypárszor már (és szinte mindig) egészen súlyos gondjai akadtak, amikor a jogállam definíciójáról volt (és van) szó. Ebben az irományban pedig az Action for Democracytől félti a demokráciát a magyar igazságügyek felkent bajnoka, mint akik veszélyeztetik a

Read More…

Posted in Egyéb

Magyar külügy, magyar belügy

„Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozataival kapcsolatban azt tudom mondani, érdektelen, teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol ő, vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá.” – Ez Szijjártó Péter, Magyarország külügyminiszterének magvas gondolata, amiben benne van ezeréves keresztény Magyarországunk története egészen, különös tekintettel a

Read More…

Posted in Egyéb

Olvasztárok Brüsszelben

Mélyen megható volt, amikor a kedves vezető a szokásos felvezető után – mindjárt bejelent, most aztán már tényleg, dobpergés és fanfárok, valamint fingszag – világgá kürtölte a Dunaferr bulit, hogy a kormány miként menti meg a gyárat, illetve annak dolgozóit. Kiinduló tételünk, hogy mivel nagyon sok milliárdba kerül, és tudjuk

Read More…

Posted in Egyéb

Mese a Vódafonról

– Hát, Feri bátyám, megvették a Vodafone-t – mondta az állott sörszagú kocsmában a pultra könyökölve egy tanárféle férfi a mellette iszogató öregnek. – Mi az a Vódafon? – kérdezte ő tágra nyílt szemekkel, és látszott rajta, tényleg nem tudja. Sejtése sincs. – Távközlési társaság – felelte a tanárféle, de

Read More…

Posted in Egyéb

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum