Valamelyik magyar faluban figyelőrendszert dolgoztak ki a túlélési üzemmódba kapcsolt helyiek, és azt lesik, mikor érkezik meg midenféle fenyegetés képében a hivatal embere, hogy jól megbüntesse a Józsit vagy a Terust. Ilyenkor forró dróton hívják a bádogbánost vagy a sekrestyést, akik félreverik a harangokat, és ez nem vicc. A metódust már rég kitalálták, és továbbképzési céllal, mint Luther a tételeit, kiszögezték a falakra, hogy mindenki tudja, milyenfajta harangzúgás miféle veszedelmet jelez.
A módszer bonyolultnak tűnik, és jó fül kell hozzá. Aszondja: rendőrség ellenőrzése esetén mind a három harangot félreverjük, majd a nagyharangot kongatjuk öt percig. Az ellenőrzés alatt a processzust félóránként ismételjük, minden óra negyedkor és háromnegyedkor. Adóhivatali ellenőrzés esetén mind a három harangot félreverjük, majd a középső harangot kongatjuk öt percig. A processzust félóránként ismételjük, minden óra negyedkor és háromnegyedkor. Minden egyéb hivatali ellenőrzés esetén mind a három harangot félreverjük, majd a kisharangot kongatjuk öt percig. A processzust félóránként ismételjük, minden óra negyedkor és háromnegyedkor. Több hatóság együttes ellenőrzése esetén tíz percig mind a három harangot félreverjük, az ellenőrzés ideje alatt a processzust félóránként ismételjük, minden óra negyedkor és háromnegyedkor.
A függelékben azért megnyugtatják a híveket, hogy az elhunyt szeretteikért szóló-, valamint az istentiszteleti harangozási rend nem változik. Így nem kell aggódni egy kicsinyt sem, főleg azért, mert a körzeti meghízott azt is kijelentette, hogy a harangozás ellen ők tenni nem tudnak semmit, az nem törvénytelen, csak azt kéne megérteni a falubélieknek, hogy ha traffipaxoznak, az nem ellenükre van, hanem értük. A NAV még nem nyilatkozott. Más véleménnyel vannak erről a helybéliek, akik önvédelemből rángatják a harangok madzagját, mert tele van a tökük a packázásokkal, hogy az állam mindenféle hivatalok képében büntetgeti őket, és szedi be a sarcot. Ők zúgatják a bronzot, ami ugyan így elveszíti szakralitását, de megvéd a legfőbb veszedelemtől, ami maga a mindenható, és a végletekig leegyszerűsödött állam.
Az teljesen bizonyos, hogy Florentino Ariza itt, a magyar lankákon elveszítené a józan eszét. A harangzúgás hosszából és ritmusából sehogyan sem tudná kihüvelyezni, hogy milyen nagykutya adta vissza a lelkét teremtőjének, így elveszítené az évtizedeken keresztül hordozott szerelem beteljesülésének esélyét, Fermina Daza pedig nem világosodhatna meg vénségére. Ezzel a szabályzással azonban új értelmet nyer a harangszó. Ha például Ács település roma polgármestere hajtana erre szolgálati Audijával, akkor a fémek hangjából előre tudná, hogy a rendőrök őt basztatni fogják hamarost, csak azért, mert bronzosabb a bőre, mint ez megtörtént szintén egy Magyarország nevű helyen ezen a héten.
Kitetszik hát, hogy Mária elcseszett országában az alattvalóknak minden okuk megvan arra, hogy sajátos módokon védjék magukat. Ott még nem tartunk, mint egynémely szélütött amerikaiak, akik a ’natgeo tanúsága szerint a világvégére készülve erődítménnyé alakítják a házukat. Százévnyi élelmet halmoznak fel, mordályokkal gyakorlatoznak, hogy megvédjék magukat az ellentől. Míg ők jódógukban nem tudják, mit csináljanak, a magyar, aki a maga módján a világ születése óta él egyenesen az Apokalipszisben, minden joggal veri szét a harangjait, ha elöljáró érkezik a fatornyosba. Jelzem egyébként, hogy a nemzetvezető, aki Orbán névre hallgat, országjárásra indul, megyei jogú városokba látogat szerte a birodalomban, bizonyára mihozzánk is eljut. Főúr, harangozási kiskáté rendel, hogy tudjuk, ki csörtet a határban.
Vélemény, hozzászólás?