Valamennyi bejegyzés

Apák, lányok, rovatvezetők – Bencsik András odacsap

És nem arról kívánnék értekezni, hogy lám, ez beszél. Mindezt mindenki tudja, nem is érdekes már igazán. Ilyenekkel van tele az egész oldaluk, amelyet okkal nem nevezek „jobb”-nak. Csak oldal. Valamilyen. Megélhetős.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Katonásdi, amelyet házelnök úr játszani szeretne

„…Azt hiszi, őrmester úr, hogy az a mozdonyvezető megjegyezte a számot? Mindent összekevert, és beszorozta hárommal, mert csak a szentháromságra emlékezett, a mozdonyt meg otthagyta, az még most is ott áll a tizenhatos vágányon…”

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

„Der Führer schützt das Recht” – nyafognék, amíg nem késő

Ha eddig értetlenül álltunk a permanens menekülthiszti előtt, most már elborzadva tapasztalhatjuk, miért volt erre szükség, és van ma is, amikor már egy nyamvadt átutazó sincs ebben az országban, és nem is lesz többé már soha. Úgy kellett ez az egész a rezsimnek, akár egy falat kenyér, hogy vele és

Read More…

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Kövértől ne kérj semmit – úgyse ad

A hagymáz is hibátlan a maga módján, és a kiteljesedésnek vagyunk épp kéretlen tanúi. Mindez azonban már régen elkezdődött, és sohasem ér véget.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Genetika

Kérem, ha újra bevezetik a halálbüntetést, ezeket vegyék figyelembe. Elég lesz a tökeimet levágni, csak a nyamvadt életemet hagyják meg, ígérem, jó leszek, és még a lába nyomát is csókkal illetem akkor.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Recept rikárdós bajokra: olvasásra ítélve

Orbán feladata meg az volna, hogy mindazt egyben elolvassa, amit a többiek külön-külön. Ezzel elérhetnénk az áhított célt, végre nem beszélne hülyeségeket, és amikor idáig jutunk az agymenésben, akkor a kezünk józanítón belelafog az éjjeli edénybe.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , ,

Jó lesz nekünk

Harcolni azonban muszáj, így találtuk magunkat egyenest a Negyedik Világháborúban, Kövér László sajátos történelem-értelmezésében, ami ideától az embernek visítva kéne röhögnie.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Néhány dolgok – Narancsháza

A program egyik szervezője meg is kérte Kövért, ne beszéljen a résztvevőkkel ilyen leereszkedő hangnemben, mire a házelnök monologizálni kezdett, erre pedig az egyik ukrán résztvevő felszólalt és azt mondta, Kövér érzéketlen az ukránok drámája iránt, majd kiment a teremből, több másik nézővel egyetemben.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum