Valamennyi bejegyzés

Magatokon röhögtök

Belgiumban letartóztatták Eva Kailit, az Európai Parlament görög szocialista alelnökét, mert a hírek szerint a futball VB-vel kapcsolatos korrupciós ügybe keveredett. Ugyanekkor megfosztották minden tisztségével kapcsolatos jogkörtől. Éppen ezért, ha úgy tetszik, működik a jog és az igazságszolgáltatás, amelynek szűrőjén fennakadt egy ember, aki történetesen EP alelnök és szocialista, ami

Read More…

Posted in Egyéb

Helló, blökik!

Mint tudjuk, doktorminiszterelnök urunk ezen a héten hanyagolja az ország gondját, mert megy futballt nézni. Fenségesen megtekinti a labdarúgó világbajnokság mindkét elődöntőjét, majd a döntőjét is, utána pedig bánatosan hazatér. Rossz kedvének oka az lesz, hogy a nagy játék kezdete előtt szimpátiáit megváltoztatva Szerbiának kezdett szurkolni, sőt, mint a futball

Read More…

Posted in Egyéb

Egy tiszta, romlatlan hang

Drávaszerdahely polgármestere, aki Alpár György névre hallgat, kézhez véve a falu egyik intézményének gázszámláját, arra hivatkozva, hogy faluhelyen vannak, és nem kell disztingválnia, üzent az MVM-nek, ekképp: „Elmentek ti a büdös picsába mind, ezt nem fogom kifizetni”. Új hang ez Mária romlatlan országában, ahol a píszí nagyjából úgy működik, mint

Read More…

Posted in Egyéb

Szellemi honvédők

A napokban kétszer is fölbukkant a „szellemi honvédelem”, ez a szintén fideszi körökből származó, de amúgy a lózungon kívül az ég egy világon semmit sem jelentő szókapcsolat. Kövér pedellus élt vele elsőként, amikor a Nemzeti Múzeumot nevezte a „szellemi honvédelem erődjének”, de Kövér pedellussal már régen nem foglalkozunk. Beckett mester

Read More…

Posted in Egyéb

Az utolsó kifli

Először a kakaóról szokott le. Minden reggel átsétált régebben, nem is olyan régen a sarki kisboltba, és megvette a reggelit, fél liter kakaót két lekváros buktával. Isteni buktát árultak itt a kisboltban, tele jófajta baracklekvárral, nem azzal a viaszszerűvel mint amilyen a nem is olyan messze lévő nagyboltban árult buktákban

Read More…

Posted in Egyéb

Szankciós benzinár

Tegnap dél körül már ott tartottunk megint, hogy Németh Szilárd, úgy is mint a Fidesz esze, bizonygatta, hogy a NER-világ a lehető világok legjobbika. Abból a szempontból is, hogy az Orbán-féle benzinársapka lekerült ugyan a naftáról, de mégis itt a legolcsóbb a környékünkön, de a hanyatló Nyugathoz képest mindenképp. Amikor

Read More…

Posted in Egyéb

Hazugságszimfónia férfikarra és szégyenszemre

Tegnap az Ecofin (az Európai Tanács gazdasági és pénzügyi grémiuma) napirenden szerepelt az Unió Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélycsomagja, a tizennyolc milliárd eurós közös hitel dolga. Erről a találkozó honlapja is beszámol, ahol az olvasható, az első napirendi pont a következő volt: „Pénzügyi támogatás Ukrajnának – a Tanács megvitatta a törvénycsomagot

Read More…

Posted in Egyéb

Zoknivásár

Ha az lenne a tévképzetünk, esetleg valami válság van az országban, jobb, ha tudjuk, ez csak a sorosista sajtó kitalációja. Dolgaink, ha nem is a legesleg-, de legalábbis a legnagyobb rendben vannak. Állításom igazolásául előadom, arra is jócskán jut, hogy Kövér pedellus házőrségének ruhatárát fölfrissítsék, de, mint olvasni lehetett, azért

Read More…

Posted in Egyéb

Csúcsdísz

Elöntötte a mi bensőnket a felhőtelen öröm és pláne boldogság, amikor olvashattuk Novák Elnökasszony Katika hozzánk intézett kérését, felhívását mintegy, hogy küldenénk neki díszeket az ő nemzeti karácsonyfájára. Bomlott cimbalom lett a mi lelkünk a megtiszteltetéstől, hogy kis pufók angyalkákat, felfútt gömböket vagy mézeskalács szívecskéket juttathatunk el Elnökasszony Katika fájára,

Read More…

Posted in Egyéb

Orbán a képedbe köp

A magyar minimálbér a béka segge alatt van, hovatovább a mindig lesajnált mércének használt román is lekörözi. Ilyenekkel nem dicsekszik a hatalom, pedig nem ártana, amikor a munka alapú társadalomról óbégat, viszont azt nem teszi hozzá, hogy olyan munka alapú társadalmat, ahol a munkából nem lehet megélni, még nem látott

Read More…

Posted in Egyéb

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum