december 2016 hónap bejegyzései

Kampec dolores XLI. – Melankólia

Egészen váratlanul tért vissza az élet a savanyú szagú falak közé, az olajos hajú fiatalok egymás szavába vágva ordítoztak, ahogyan évszázadok óta ez volt a módja az ünnepnek errefelé, mindez pedig, elvegyülve a harmonika lüktetésével hasonló burkot képzett a kocsmában, mint amilyet a duplagyűrűsök kaptak a templomban a valóság ellen, és a kocsmáros Bélával együtt döbbent rá arra, hogy így lehet elviselni az életet. Így, vagy sehogy.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Kétszáz vaddisznó

Fazekas miniszter még azt is mondta, hogy nagy volt a kivégzés területe, és azok a disznók el is futhattak volna, ha akarnak. Ezek szerint nem állt szándékukban. Sorosbérencek voltak ők, akik arra használták fel nyüves halálukat, hogy Magyarországot lejárassák. Komcsi bagázs, megérdemelték a sorsukat.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , , ,

Egy tányérnyi aljasság, valamint blabla

Ha színháznak nevezi Kiszelly politológus azt az egy tányér ételt, amelyet azok adnak a rászorulóknak, akik még európaiak a fehérek közt, akkor Kiszelly politológus tányéronként válik aljassá. Ez momentán kifizetődőnek tűnik, ellenben, amikor emiatt pofán köpik, akkor majd belátja, hogy tényleg nem komilfó dolog zsíros szájjal belehányni a vezér seggébe. Még megvetés tárgyává válik az ember.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Az ártatlanság kora – Grespik kenyere

Ezek a mostaniak gépek voltaképp, akik visszaokádják, amit a pártközpontban beléjük töltöttek, így dresszírozzák azt a két és fél milliót, aki feltétel nélkül hisz bennük, és így hazudnak a maradéknak. Végünk van, azt hiszem. Mondtam valami újat? Nem. El kellett mondanom? Igen. Talán találtam egy újszülöttet.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Magyar Tajgetosz

Viszont ilyen Orbán úr országában már nem létezik, mint tudvalévő. Szegénység sincsen, több ezren csupán azért álltak sorban órákat egy tál meleg ételért, hogy miniszterelnök urat rossz színben tüntessék föl. Senkit nem hagyunk az út szélén, mondta valaha egyetlenünk, és azt kell mondanunk, hogy de bizony, ott hagyjátok.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Karácsonyi anziksz 2.

Ez a perc lehetett az, amikor az első jóllakottak sátort vertek a Blahán, hogyha majd tizenkét óra múlva netán megéheznének, kéznél legyen a gulyáságyú, miniszterelnök úr pedig – akinek üdvét az én trubadúrom oly igen óhajtotta -, a másik oldalára fordult ágyában, szája szegletéből keserű nyál csordult, ahogyan kisüstit, kolbászt és szotyolát látott álmainak nyamvadt, elcseszett gőzeiben. Ekkor született meg Jézus, és máris csodálkozott.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Karácsonyi anziksz 1.

Tehát a kiadás jogos, ha mindjárt eljő miniszterelnök úrhoz a Donald, csak nem szégyenkezhet itt lepusztult hokedlikkel, lássuk be, ez zsenánt volna, a kiadás tehát jogos, viszont éjfélt üt az óra, most hozzák Jézuska fáját a halkan szálló szárnyasok, szóval gyorsan: baszódjál meg Orbán Viktor! – És máma van ebben a pillanatban.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Kampec dolores XL. – A leples bitang

A fröccsök ura is csak nézett, és alig vette észre, hogy amint Béla behúzza az ajtót, abban a pillanatban egy hatalmas Buddha szobor zuhan le a plafonból, összezúzza az oltárt, de úgy, hogy senkinek, semmi baja nem esik. És ahogyan az oltár összeomlott, a duplagyűrűsök sikolyával együtt ömlött ki a dohos levegő az utcára, a kocsmáros pedig ezúttal elégedetten állapította meg, hogy ennek már soha nem lesz vége.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Úri muri

Ilyen az új „elitünk” nekünk, aminek nem lesz jó vége. Mert amíg Szakhmáry Zoltánban vagy Kopjáss Istvánban volt annyi úri böcsület, hogy kicsinálják magukat, ezek csak felkapaszkodott parasztok, akik csattogó foggal tépik a véres koncot, és eszük ágában sincs szépszerével odébb állni. Édes néném, így élünk mi Hunniában.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Tállai saga – Az a kép minden pénzt megért

Ez is minden pénzt megér. Viszont az inkriminált kép nem, az ugyanis ingyenbe’ volt Tállai úrnak. Az alkotó Járó Ferenc mezőkövesdi nyugdíjas, aki régóta ismeri az államtitkárt, korábban együtt fociztak, ezért haveri alapon alkotott. Látjuk, mit fialt a műalkotás Tállainak, hány milliárdot. Járó Ferenc pedig megkapja a tízezrét karácsonyra, ami tizenöt. Viszont, hogy mért, azt titok lengi be elnök úr tudatában.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum