És akkor játsszunk össznépi óvodást: mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van? Na, mit?
És akkor játsszunk össznépi óvodást: mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van? Na, mit?
Valami pogány vizekre eveztünk, vissza a középkor mögé, bele a ködbe, a végén még 3D-ben közvetítik nekünk az állatáldozatot. Nyolcvan milliárdból csak futja, míg futhatja.
Mást tenni nem kell, mint tudományos alapossággal bizonyítani, hogy azorbán nálunk, a mi konyhánkban látta meg a napvilágot, és egy életre feledhető a farhát, sőt, bizonyos idő után eljön a pillanat, amikor a saját lábunkra állunk. Vigyázó szemetek Ráhelre vessétek!
A férfi buta arccal nézett rá. – Mit röhögsz? – Kérdezte. – Most ittad meg a magyar nemzet jövőjét, drágám. – Válaszolta, és még jobban vihogott.
Egyszer már volt rendőrattak a határon, és könnyen lehet újra, mert ez az alak mindenre képes, mint tudvalévő. Egyelőre csak kattog vészjóslóan, de nem ártana megállítani, míg nem késő. Rohadtul telik az idő.
Az elképzelt családmodell miatt épülnek a stadionok, nem a futball szeretete miatt, ezért voltak zárva a boltok a hét végén. Az idealizált világot azonban olykor felülírja a valóság, ami nagyon fájhat most.
Már most kezdik elbaszni annak az esélyét, hogy 2018-ban Orbánt el lehessen hajtani, s ha ezt így folytatják, és miattuk úszik el az esély, akkor az Isten legyen irgalmas nekik. Meg a jónép.
Mindezt látva az ember gyereke mást nem tehet, pök egyet, s legyint. Az már mégse komilfó, hogy az egész országot rángatják a basi igényei szerint, és mégis megteszik.
Ha attól remélnének voksot, hogy a saját szarukat majszolgatják, minden teketória nélkül megtennék. Viszont az első falatokat most gyűrik le. Na, ettől vagyok én boldog.
Megnyugodott, de nem elégedett meg ennyivel. Tárgyalni indult a bádogbánoshoz, élénken ütötte a parókia ajtaját, és ordított.
Legutóbbi hozzászólások