A foszforsav-észter egy igen emberbaráti elegy, mivel fölöttébb mérgező. Bőrön, nyálkahártyán át felszívódva dolgozik, és védőfelszerelés használata mellett is hat, mégpedig a következőképpen: az alany izmai rángatóznak tőle, kellemes hasi görcsei jönnek elő a semmiből, oder fosik. Mindezt két hosszú héten át műveli a rendkívül boldog és elégedett delikvens.
Ennek az emelkedett kemikáliának lehengerlően kedves előtörténete van. A foszfortartalmú szerves vegyületek atyjának a német Gerhard Schrader tekinthető, aki az 1930-as években számos organofoszfát típusú vegyületet állított elő. Ilyen volt például a szarin, a decens harcigáz, amelyet ma is a legmérgezőbb vegyületek között tartanak számon.
Minderről háborúsújtotta proletárok tudnának bővebb információt adni, ha lenne rá érkezésük. Nos, ennek a kishúgát tosszák szerte a susnyásban még ma is, így hadakozva a rovarokkal, meg az egész elcseszett világgal. Viszont ha hétfőn este meghintjük a kukoricást hadi szerekkel, akkor kedden reggel nem terelünk bele kölkeket. Nem illő, és meglehetős baromság is, ha jól belegondolunk.
Ám ez itt a mi hazánk, ahol a földek különös módon cserélnek gazdát manapság, s éppen ezért tán valahogyan a mezőkön való gazdálkodás az entrópia egy különös formáját mutatja, azaz, totális a káosz, mert Magyarországon rend van. Ilyen idilli körülmények között persze, hogy oda mennek kukoricát címerezni a székelyudvarhelyi diákok, ahol röpködnek a srapnelek.
Battonyán voltak ilyen túlműveltek a mezőgazdák, és mi következik ebből? Az, hogy száznegyvenkét gyereket kellett kórházba szállítani, és rengeteg helyre. Orosházán, Gyulán, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen és Szegeden hömbölögnek az ifjú munkások, ott figyelgetik őket a fekete ruhás nővérek meg a kockás inges orvosok.
Valahogyan nem egy életbiztosítás az utóbbi időben minálunk a földeken dolgozni, mintha nem komálná a teremtő erő ezt a mozgásformát. Mivelhogy elefánt vagyok, jámbor és szegény, aki köztudomásúlag nehezen felejt, élénken emlékszem két darab, két évvel ezelőtti történetre is. Az egyiknél például petrezselyem formájában mért ránk csapást az Úristen.
Akkor a rosseb se, a napszámosokat negyven fokban a veteményesbe hajtó gazda meg még inkább nem gondolta, hogy a növény puszta érintése magában hordozza a romlást. Ezért 2014. július végén ötven ember került égési sérülésekkel kórházba, miután petrezselymet gazoltak egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kertészetben. A bőrgyógyász a betegeknél fitofotodermatitiszt diagnosztizált, aminek a tünetei súlyosabb esetekben másodfokú égési sérülésnek felelnek meg.
De ez sem volt elég. Ugyancsak abban az évben mezítláb tapodtak a népek a hugyos földben, aztán elkerekedett a szemük, hogy ebbe az élvezetbe bele is lehet halni. Az akkori másik agresszor a leptospirózis volt, amely elsőáldozó kór hányingert, hasmenést, és negyvenfokos lázat okoz. Két éve hét embert is kórházba szállítottak, miután egy kukoricaföldön dolgoztak.
A leptospirózis ritka és súlyosan ragályos baj, az ember akkor kaphatja el, amikor beteg állatokkal, vizeletükkel, vagy azzal fertőzött földdel, illetve vízzel kerül kapcsolatba. A betegség 4-16 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik, és az egész szervezetet támadja meg: a szem kötőhártyájától a vesékig, a májtól az izmokon át a szívig. Kezelés nélkül az esetek fele halállal végződik.
Most meg ez a foszforsav-észter. Mint az a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratból kiderül, a Columbia Egyetem kutatói húsz olyan gyerek agyát vizsgálták, akiknél a terhesség alatt az anyai vérben magas szintű klórpirifoszt lehetett kimutatni. Megállapították, hogy a rovarirtó szerrel érintkező gyerekek agyában az agykéreg egyes területein megvastagodások alakultak ki, míg más területek vékonyabbak voltak.
A kutatás az agyi eltérésékhez nem kapcsol rendellenességeket, azaz „csupán” azt állapítja meg, hogy a szer megváltoztatja az agyszerkezetet. Ám ismert, hogy az érintett agyterületek szerepet játszanak a koncentrációs képességben, a döntéshozatalban, az impulzusok kontrollálásában, valamint a munkamemóriában is. Ily módon a kutatás eredményei magyarázatot adnak arra, hogy a gyerekeknél korábban miért tapasztaltak figyelemzavart és tanulási nehézséget.
Föltesszük azért, hogy a székelyudvarhelyi diákok közül momentán senki sem volt áldott állapotban, következésképp idegenbe szakadt véreink nem fognak megváltozott agyszerkezetű utódokat világra hozni. A kis ördögöcske, a drága Luciferkó azonban dolgozik mibennünk. Az amerikánus kutatók ugyanis azt nem vizsgálták, hogy a szer milyen pillanatnyi változásokat okoz a kavargó gondolatokban.
Ha például ősz tájékán ezek a száznegyvenkettek elkezdenek furcsán viselkedni, például Orbánt meg Kövért éltetik, meg unortodox dalokat harsogva követelik Trianon újragondolását, akkor az Isten nem mossa le rólunk, hogy itt, az óhazában módosították a kölkek tudatát a kukoricásban. Ez már tisztára Huxley-s történet volna, ami viszont, ha igazán belegondolunk, nem is áll olyan távol a valóságtól. Fényképek bizonyítják, hogy Habony már keveri a szómát Ibizán.
Vélemény, hozzászólás?