Foszforsavas agycímerezés

A foszforsav-észter egy igen emberbaráti elegy, mivel fölöttébb mérgező. Bőrön, nyálkahártyán át felszívódva dolgozik, és védőfelszerelés használata mellett is hat, mégpedig a következőképpen: az alany izmai rángatóznak tőle, kellemes hasi görcsei jönnek elő a semmiből, oder fosik. Mindezt két hosszú héten át műveli a rendkívül boldog és elégedett delikvens.

Ennek az emelkedett kemikáliának lehengerlően kedves előtörténete van. A foszfortartalmú szerves vegyületek atyjának a német Gerhard Schrader tekinthető, aki az 1930-as években számos organofoszfát típusú vegyületet állított elő. Ilyen volt például a szarin, a decens harcigáz, amelyet ma is a legmérgezőbb vegyületek között tartanak számon.

moon-greenMinderről háborúsújtotta proletárok tudnának bővebb információt adni, ha lenne rá érkezésük. Nos, ennek a kishúgát tosszák szerte a susnyásban még ma is, így hadakozva a rovarokkal, meg az egész elcseszett világgal. Viszont ha hétfőn este meghintjük a kukoricást hadi szerekkel, akkor kedden reggel nem terelünk bele kölkeket. Nem illő, és meglehetős baromság is, ha jól belegondolunk.

Ám ez itt a mi hazánk, ahol a földek különös módon cserélnek gazdát manapság, s éppen ezért tán valahogyan a mezőkön való gazdálkodás az entrópia egy különös formáját mutatja, azaz, totális a káosz, mert Magyarországon rend van. Ilyen idilli körülmények között persze, hogy oda mennek kukoricát címerezni a székelyudvarhelyi diákok, ahol röpködnek a srapnelek.

Battonyán voltak ilyen túlműveltek a mezőgazdák, és mi következik ebből? Az, hogy száznegyvenkét gyereket kellett kórházba szállítani, és rengeteg helyre. Orosházán, Gyulán, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen és Szegeden hömbölögnek az ifjú munkások, ott figyelgetik őket a fekete ruhás nővérek meg a kockás inges orvosok.

Valahogyan nem egy életbiztosítás az utóbbi időben minálunk a földeken dolgozni, mintha nem komálná a teremtő erő ezt a mozgásformát. Mivelhogy elefánt vagyok, jámbor és szegény, aki köztudomásúlag nehezen felejt, élénken emlékszem két darab, két évvel ezelőtti történetre is. Az egyiknél például petrezselyem formájában mért ránk csapást az Úristen.

címAkkor a rosseb se, a napszámosokat negyven fokban a veteményesbe hajtó gazda meg még inkább nem gondolta, hogy a növény puszta érintése magában hordozza a romlást. Ezért 2014. július végén ötven ember került égési sérülésekkel kórházba, miután petrezselymet gazoltak egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kertészetben. A bőrgyógyász a betegeknél fitofotodermatitiszt diagnosztizált, aminek a tünetei súlyosabb esetekben másodfokú égési sérülésnek felelnek meg.

De ez sem volt elég. Ugyancsak abban az évben mezítláb tapodtak a népek a hugyos földben, aztán elkerekedett a szemük, hogy ebbe az élvezetbe bele is lehet halni. Az akkori másik agresszor a leptospirózis volt, amely elsőáldozó kór hányingert, hasmenést, és negyvenfokos lázat okoz. Két éve hét embert is kórházba szállítottak, miután egy kukoricaföldön dolgoztak.

A leptospirózis ritka és súlyosan ragályos baj, az ember akkor kaphatja el, amikor beteg állatokkal, vizeletükkel, vagy azzal fertőzött földdel, illetve vízzel kerül kapcsolatba. A betegség 4-16 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik, és az egész szervezetet támadja meg: a szem kötőhártyájától a vesékig, a májtól az izmokon át a szívig. Kezelés nélkül az esetek fele halállal végződik.

Most meg ez a foszforsav-észter. Mint az a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratból kiderül, a Columbia Egyetem kutatói húsz olyan gyerek agyát vizsgálták, akiknél a terhesség alatt az anyai vérben magas szintű klórpirifoszt lehetett kimutatni. Megállapították, hogy a rovarirtó szerrel érintkező gyerekek agyában az agykéreg egyes területein megvastagodások alakultak ki, míg más területek vékonyabbak voltak.

bevesziA kutatás az agyi eltérésékhez nem kapcsol rendellenességeket, azaz “csupán” azt állapítja meg, hogy a szer megváltoztatja az agyszerkezetet. Ám ismert, hogy az érintett agyterületek szerepet játszanak a koncentrációs képességben, a döntéshozatalban, az impulzusok kontrollálásában, valamint a munkamemóriában is. Ily módon a kutatás eredményei magyarázatot adnak arra, hogy a gyerekeknél korábban miért tapasztaltak figyelemzavart és tanulási nehézséget.

Föltesszük azért, hogy a székelyudvarhelyi diákok közül momentán senki sem volt áldott állapotban, következésképp idegenbe szakadt véreink nem fognak megváltozott agyszerkezetű utódokat világra hozni. A kis ördögöcske, a drága Luciferkó azonban dolgozik mibennünk. Az amerikánus kutatók ugyanis azt nem vizsgálták, hogy a szer milyen pillanatnyi változásokat okoz a kavargó gondolatokban.

Ha például ősz tájékán ezek a száznegyvenkettek elkezdenek furcsán viselkedni, például Orbánt meg Kövért éltetik, meg unortodox dalokat harsogva követelik Trianon újragondolását, akkor az Isten nem mossa le rólunk, hogy itt, az óhazában módosították a kölkek tudatát a kukoricásban. Ez már tisztára Huxley-s történet volna, ami viszont, ha igazán belegondolunk, nem is áll olyan távol a valóságtól. Fényképek bizonyítják, hogy Habony már keveri a szómát Ibizán.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!