Nem akadt hófehér táltos, jó lett hát a kiismerhetetlen szürke is Orbánnak. Junckerhez indult beszámolni az ő világokat rengető diadaláról, aztán Ficónál kötött ki. Volt már ilyen vele az usákoknál is, amikor lukra futott, de meg kell hagyni, derekasan állja. Hiába, a falusi nevelde nem vész el. Csak átalakul.
Rájöttem a filozófiájára, amit az én hősöm, Sheldon fogalmazott meg frappánsan épp a tegnapi részben, amikor így vélekedett: „Nem adom fel, csak felülemelkedek a problémán.” Kiköpött Orbán. Igaz, Sheldon asperger szindrómás, köznapi értelemben tehát bolond, aztán mégis ugyanolyan, mint a mi csillagunk.
Nincs ezen szégyellni való, azon már inkább, hogy a saját szereplőnk nem jutott el Brüsszelbe a hamuba sültjével meg a tarisznyájával, és Pozsonyban kötött ki. Mázlija volt, hogy Fico épp soros – ez de jó – elnöke a mi koboldunk nagy-nagy ellenségének, úgymint Unió. Ott is elmesélhette a Rémusz bácsiját, hogy miért ő a király.
Apróbb kaki a propellerben, hogy mindezek ellenére Ficó az V4-es, és ez a tömörület máma már nagyon csípi az Unió szemét, amit nem győznek hangsúlyozni immár elégszer. Rossz a sajtónk ugyanis, mint a patkánynak. Mert, mint tudvalévő, a patkány és a mókus majdnem ugyanaz, csak az utóbbinak jobb a píárja.
„Az ember pedig azt hihetné, hogy bízhat a magyar hordában.” Nem fogják elhinni, ezt ki mondta rólunk. Hát persze, hogy Sheldon az Agymenőkből, és azt a részt, amely ezt a velőt tartalmazta, nem máma vették fel. Pár éve, ámde mutatja hírünket a világban, annak ellenére, hogy mindez egy számítógépes játék kapcsán hangzott el.
De ez is ugyanitt: „Azok a magyarok csak sárkányeleségnek akarnak használni.” Ott a pont. Egyébiránt Pozsonyban sem volt mód kérdést intézni akárkinek is a mi egyetlenünkhöz, mert mostanában így megy ez. Mellesleg Hitler atya is eltűnt a nyilvánosság elől Sztálingrád után, és a Goebbels bácsi helyettesítette őtet.
Mint minálunk a Szijjártó, aki beásta magát a lövészárkába, és tüzel mindenre, ami csak mozog. Nehéz dolgok ezek, főleg úgy, hogy a mi propagandáért felelős első emberünk, a parasztgyerek Rogán mindeközben helikofferezik szerte a magyar pusztaságban bartelbe’. Ez is jól van a rezsim szerint.
És, hát mért ne lenne jól, mert minden jól van, mindennel meg vannak elégedve. Ez egy sajátságos állapot egyébiránt magunk közt suttogva. Megérkeztek ők az ismeretlen dimenzióba, amelynek az a sajátossága, hogy csakis ők láthatják, amint jobban teljesít. Ezt is mennyire elfeledtük a gyűlölet alatt. És éppen emiatt és most ötlik belém, hogy mi mindent kéne számon kérni, hogy már fölépültek a kerítések.
Voltaképp az egész elcseszett életünket, amelyet én gavallérosan legyintek tovább, csak hát a gyermekek, a csecsszopók, meg a homokozóban bulit szervezők, a hedonista népek, hogy azok hogyan. Nem vagyok egy szentimentális alak, ergo érzelmi húrjaimon leszarom úgymond a zivatart. De mégis megfordul bennem, hogy érdemes lesz-e itt fölnőni valakinek is az elkövetkező időkben. Hacsak nem robot lesz, mint ahogyan Sheldonra vetült a gyanú.
Vélemény, hozzászólás?