2015 év bejegyzései

A repülő nem kupak

Azokat a játszmákat viszont le köllött játszani egyetlenünk miatt, aki, miután háromszázezer barmot beterelt az akolba, a jelek szerint átmenetileg lenyugodott. Az egész világot keblére ölelő buzgalmában ma már ott tart, hogy az Iszlámot dicséri, akárha az Urat.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Die deutsche Fußballnationalmannschaft

Elmerenghetünk azon, hogy a láblabdába beleájult prime minister mit szólna ahhoz, ha a menekültek nyomán a magyar tizenegyben is föltűnnének a Mustafák meg a Mesutok, és ettől legott VB-t nyernénk.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Nix drót, mégis ugribugri

Ami még érdekesebb, hogy – a kollégisták felfogása szerint – egy gazdasági menekült szórakozik a mi ezer éves államunkkal. A német cég tulajdonosa ugyanis török, bizonyos Talat Deger, aki emberségből példát, vitézségből formát mutat a keresztényi szeretetbe belefulladt magyar államnak.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Rendeljük be Ferencet is!

És akkor még ez a Ferenc is beletenyerel a levesbe. Mit tudhat ez az argentin a magyar lélekről? Semmit se tudhat róla. Különben is, mi már akkor keresztények voltunk, amikor ő még meg se született.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Kampec dolores XIII. – Levitáció

Amikor már alig volt az üveg alján valami kis lötty, és mindenki azt hitte, hogy hősünk alszik nagy buzgalmában, egyszer csak megemelkedett, és tíz centire a szék fölött lebegett.

Posted in Egyéb
Tags: ,

Szlovéniát is szopatjuk

A nagy bekerítősdi játékban Szlovénia elszenvedte az ő Pearl Harbor-át. Abszurdba fordult immár a történet, amelynek szívfacsaró főszereplőjévé vált kietlen hazánk, a háborús retorika pedig végképp bekúszott a mindennapokba.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Pitiáner kombinátor

Így csak a hatodik pontját szavazták le, na meg a kerítésre mondták, hogy nem európai, szükségtelen, és hogy ilyen áron ne tessenek bennünket megvédeni.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Harrach & Co. levelét megírta

Viszont ezek ketten úgy hülyék, ahogy vannak, esetleg a szervilizmus borította sötétségbe pislákoló tudatukat, végül is, mindegy is, a dolgok kifutása ugyanaz.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Most épül Trianon

Ha nem volt jó az, hogy Debrecen után, amikor már látszottak a nagyváradi templom tornyai, tíz másodpercre megálltál a határnál, fölmutattad a drága kis szig-et, és már roboghattál is az elveszett hazába, és „idegenbe szakadt hazánkfiai” ugyanezt megtehették, csak fordítva, akkor most örvendjetek.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

A román külügyminiszter édesanyja

„Több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől”. Ez valami olyan szint, mintha azt mondta volna, hogy te csak ne pofázz, mert az anyád ribanc volt, ami valljuk be, igen csak hathatós érv, különösen a külpolitikában.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum