április 2014 hónap bejegyzései

Nő a földön

Hol a múltad? A fejedben. A sok komédia a halál árnyékában megy végbe, és olyan ez, mint az árnyképek a falon.

Posted in Egyéb

Azt hiszem, baj volt már régen is

Harminc évvel ezelőtt nem szolgáltak ki, mert turul nyelven pofáztunk.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Jó estét, jó rugdosást

Ifj. Knézy még az apjánál is hülyébb, ha szpíkerkedésről van szó, de nem azért vették el a mikrofonját mert pancser, hanem mert szétrúgta az asszonyt. Ez egy ilyen világ.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Nem szaroznak, építik az arkangyalt

Pedig már nem szükséges pettingelni a nácikkal, hacsak az örökös miniszterelnök nem érez belülről fakadó késztetést az ordas eszmék iránt.

Posted in Egyéb
Tags: ,

Mikola álma

Mesterházy azon mereng, hogy a politizálást ki kell vinni a parlamentből. Ugyan már, királylány, miközben elevenen falnak föl.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Alámerülök

A tegnappal kivirágzott a narancsliget, az iharosban kibimbózott a fasizmus.

Posted in Egyéb
Tags: ,

Ez már a legalja: ezért (is) szavazz a kormányváltókra!

Hirtelen építési területté nyilvánították a kormányváltó erők vasárnapi eredményvárójának helyszínét a Madách téren.

Posted in Egyéb
Tags: ,

Mocskos idők

Nagyon kicsesztek velünk, változtatni ezen nehéz, ám egyelőre még nem reménytelen.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Ezeknek semmi sem drága a győzelemért

Senki nem tud a rohadt csürhének megálljt mondani, meddig bírják a zemberek?

Posted in Egyéb
Tags: ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!