Valamennyi bejegyzés

Tapolca forever – meg Gyurcsány, persze

Íme, hölgyeim és uraim a zsenialitásáról híres Fidesz-kommunikáció. Lófaszt. Nekem épp jó, ha látom, amint down-foglalkoztató szinten működnek már a dolgok, de nem ártana valami új. Ámbár nem véletlenül pörögnek a liba töke szintjén, az ő nagy kombinátoruk a múlt hét végén a Harrodsban eszegetett, Londonban.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

A cigánybűnözés és a Jobbik – ez nem Svédország

Hat hónap börtönre ítélték Dan Park svéd képzőművészt, mert a romákra és a feketékre sértő képeket állított ki egy malmői galériában. A 46 éves művészt rágalmazás és faji uszítás miatt ítélte el egy malmői bíróság.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Médiaharc, koszlott háború

Azt is vállalják ezért, hogy ne csak az ország többsége, de Európa is utálja őket, hogy mért jó nekik ez így, azt nem tudom.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Nem az a baj, mi volt, inkább, ami ma

Nem könyvelő, nem gyári munkás, politikus ő. Hiába, eljött a profik ideje. Jobbikos, szkinhed a parlament alelnöke.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Wass Albert a spájzban

A Fidesz és a Jobbik közötti összjáték megpecsételődött azzal, hogy a Jobbik vezetheti a parlamenti kulturális bizottságot.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Ózd: érik a gyümölcs

Jobbik: „Nem arra lettek felhatalmazva, hogy Ózd városát minél jobban elcigányosítsák.”

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum