Mint az egy véletlenül napvilágra került e-mailből kiderült, a soknevű hadügyminiszter édestestvére, egy bizonyos Szalay-Bobrovniczky Vince, aki amúgy a NER-től már kapott egy helyettes államtitkári széket és apanázst – bizonyára érdemei elismerése mellett -, szeretett volna még egy kis mellékest. Fusit vagy gmk-t (gusztus szerint) kalácskára, habra a kakaóra, ilyenek,
Kukacoskodó újságírók kiszámolták, hogy az amúgy bérből és fizetésből élő Orbán Viktor éves jövedelme uszkve száznyolcvanezer ajró, ami hatvankilenc millió magyari forintokat kóstál. Nem panaszkodhat erre a bérre és fizetésre, azonban ez sok mindennel nem áll arányban. Legfőképpen a hatvanpusztai uradalom felújítási költségeivel, ami becslések szerint harmincmillió ajró, mindösszesen tehát
Bújnak elő a csótányok. Tegnap szőrmentén érintettük Orbán baseball sapkáját, amit Trumptól kapott, mint Törökország nagyhatalmú ura, s amelyet Csák miniszter hozott neki személyesen. De úgy, hogy miközben a kedves vezető mögött vigyorgott a képen, azon időben egyúttal az USA-ban is volt. Ez a sapka azonban ennél több lett, önálló
Nagy valószínűséggel azt sem tudta eddig, hogy Latorcai János (KDNP) országgyűlésünk alelnöke. Most tehát már ez is megvan. Első mondatunkban két elgondolkodtató szó szerepel azonban, az egyik az országgyűlés, a másik a KDNP, mert Magyarország jelenlegi állapotában egyikről sem tudjuk, mire föl van a világon. Mit jelent vagy mi a
Az egyetlen kérdés momentán az, illendő dolog-e a társadalom arcába köpni. Ez nagy dilemma újságíróként, amit szépemlékű Bálint György vetett fel megfontolásra, és küzdünk vele azóta is. Ugyanez előkerül, ha politikus az ember, illetve annak nevezi magát, miközben egy maffia tagja. Vannak azonban látszatok, amelyekre adni kellene, bizonyos szabályok és
Tiszteletlen velünk Brüsszel. Nem szeret minket, nemzeti ünnepünket pedig semmibe veszi, amely amúgy is arról szól a Fidesz összes megszólalójának (Orbántól a portásig) szájából, hogy Brüsszel menjen a francba. Nos, ezen a ponton engedtessék meg utalnunk arra, hogy az ünnep előtt egy nappal tette közzé Navracsics elvtárs az N+1-ik örömködését
Ma október 23-a van, Orbán Viktor tehát beszédet mond. Illetve ma már beszédmondásnak az aktust nehezen nevezhetnénk, kinyilatkoztatásnak inkább. Orbán sajátos tudata olyan megnyilvánulásának, amelynek a valósághoz az ég egy világon semmi köze nincsen. Ám most nem beteges eszmékről ejtünk szót, hanem a „beszéd” körülményeiről, amelyek többet mondanak el nekünk
Vajon merre pihenhet, mely egzotikus kikötőben Mészáros L. jachtja, amely a nyáron kis időre annyira izgalomban tartotta a közvéleményt. Illetve ennek azt a részét, amely még fogékony a lopásra. Nos viszont, kérdésünk költői volt, ahogyan a lírai nevű jószág (Rose D’or) bármerre is kotyog, mint elhagyott csolnak, itt, az őszön
Tegnap a másik dolgozómban kitettem a hírt a honlapra arról az igen sajnálatos eseményről, hogy összeültek a NATO tagországok nagykövetei (plusz a svédek) azért, mert Orbán Putyinnal cimboráskodik. Más szemszögből, ahogyan láttuk és esett már szó róla, az orosz diktátor dróton rángatja a magyart, bábozik vele, és mindeközben haláli nyugalommal
Emlékszünk még arra a képre, amikor a kedves vezető a reggeli utcán a pénzét számolgatta. Fosztorgatta a tíz-, vagy húszezreseit, és hirtelen kapott egy kérdést nem aláfekvős igyekezettel, amitől fölöttébb meglepődött. De nem is ez, mint váratlanság, hogy valahol sikerült a közelébe férkőzni, hanem az alany bávatag, opálos tekintete. Ahogy
Legutóbbi hozzászólások