Építési terület és tüntike

Megkérdezték tegnap a parlamentben Orbán Viktort, szerinte rendben van-e, hogy a rendőrei gyerekeket vernek és fújnak képen paprikasprével. Nem tudjuk, mire gondolt a kérdező, mire számított jámbor érdeklődésével, hogy a nagy vezér netán azt feleli, nem nincsen rendben, és bűnbánatot gyakorolva esetleg elmond egy rózsafűzért, ha már. Mintha nem ismerné Orbánt, és nem hallotta volna annak idején a boldogkarácsonyt cinikus válaszát, mert és ugyanis doktorminiszter urunk már csak szereti szemközt köpni az ellenzéki képviselőket, így egyként a választókat, tehát a népét is. Ugyanakkor – csak ezt nem tudja -, saját magát is.

Így történt most is, midőn a kérdésre a kedves vezető stílszerűen azt felelte: „Építési telekre törvényellenesen behatolni, rendőröket megdobálni nem lehet”. Itt tesszük hozzá történetünkhöz azt az elöljáró beszédet, hogy Orbán Viktor állítólag jogász volna, továbbá egyszersmind emlékeztetünk 2006-ra is, mint a rendőrök megdobálásának minősített esetére, ami azonban a fideszes legendáriumban ma már hősi forradalom volt Szabadságharc mintegy, és a szemkilövetős Gyurcsány legendájának kezdete a lángokban álló, felszedett kockakövű Budapesten, mint amit Orbán szerint akkor lehetett.

Sőt, hogy el ne feledjük, csak miheztartás végett biggyesszük ide Orbán enkezejű kordonbontását is, amit szintén úgy értelmez, hogy az is épp megfelelő volt. Mindemellett, hogy erre is emlékeztessünk, arra is felhívta a kérdező figyelmét, hogy ő (Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke), mint képviselő a törvények betartására és betartatására esküdött fel, tehát ne buzdítsa a gyerekeket arra, hogy építési telekre hatoljanak be. Mint amit törvény tilt. Ezen a ponton meg kell pihennünk kicsinyég, és emlékeztetnünk arra, állítólag – bár ez már nem biztos, ha az isteni státuszra gondolunk – Orbán Viktor maga is képviselő volna.

No most, ő ebbéli állapotában arról híres, nemhogy az amúgy a maga képére hozott törvényeket, de még a bírósági ítéleteket sem tartja be, ekképp megint csak azon csodálkozunk, hogy a parlament plafonja nem szakadt le ezeket hallván, de elég sok mindent kibírt már az az épület. Mindezek után nézzük, ezen túl miből élünk. Ez pedig ebben az esetben az volna, hogy legjobb tudomásunk szerint az építési telekre történő behatolást semmiféle törvény nem tiltja, ilyen paragrafus sem a Btk-ban, sem egyéb helyen nem szerepel. Ezt maximum a kivitelező kérheti, írhatja elő saját hatáskörben.

E fentiekből fakadóan pedig nem rendel – mert nem is rendelhet – az „építési terület” védelmezésére rohamrendőröket, s innen látszik először, hogy Orbán jogászként megbukott. Hazudik és terel. Másfelől azt is meg kell jegyeznünk, bírósági ítélet van arról, hogy az a kordon ott sem lehetne, tehát föltesszük a kérdést, ki az, aki nem tartja be a törvényeket és a bírósági ítéleteket. És nem kell ujjal mutogatnunk rá. Az tehát, amit Orbán arcátlanul előadott, hogy miszerint még egyszer bevésésileg „építési telekre törvényellenesen behatolni…nem lehet”, a mostani boldog karácsonyt, de ezt sem vágta a képibe senki megint.

De itt jutunk el a kérdés lényegéhez, amire megint nem jött felelet, hogy rendben van-e az, hogy a rendőrök gyerekeket gumibotoznak és fújkálnak direktbe arcon könnyfakasztó készségekkel. Van egy vörös vonal – emlékeztetnénk Orbán saját szavaira -, ez pedig a gyermekeink. Ő nemlétező LMBTQ-s fenyegetésre alkalmazta ezt, hogy a gyermekeinket nem hagyjuk, holott ott senki nem fenyegette őket semmivel. Itt viszont nagyon is és tettleg, de Orbán a kérdésre nem felelt, hogy gyerekeket nem verünk, helyette hivatkozott a nemlétező törvényekre, mint amiket be kell tartani és tartatni.

Cinikus tróger. Nem kell ennél bővebb jellemzés, főként akkor, amikor azt a kijelentését is ide tesszük tegnapról, hogy „Magyarországon lehet tüntetni…a törvényes keretek között…” Jogszerűtlen kordont tehát nem lehet bontani, és építési területre sem lehet bemenni, Orbán tehát olyan tüntetéseket látna szívesen – mint áldemokráciájának bizonyítását -, amikor jámborul énekelget az alattvaló, ami után a sakálsajtója tüntikézésről értekezhet, pofán röhögve a megalázottakat és megszomorítottakat, mint akiktől csak ennyi telik. Ha viszont ezen túllépnek, akkor jogszerűen jön a rendőrattak.

Akár gyerekek ellen is, mint láttuk, és mint ami ezek szerint Orbán világképében rendben van. Baj van azzal a világképpel, problémás a morál, aljas a NER és aljas Orbán is, bár ezzel túl nagy újdonságot nem fedeztünk fel. Mindemellett csak annyi maradt, de tényleg csak elméleti síkon, mi szükség van ilyen feltételek mellett arra, hogy az ellenzékiek egyáltalán szóba álljanak ezzel az alakkal, és ezen a mezsgyén eljutva újra ahhoz a kérdéshez megint, de csak ábrándozásilag: mi indokolja ilyen keretek mellett, hogy bejárjanak a parlamentbe, ahol csak díszletnek vannak, hogy rájuk mutatva lehessen hazudni parlamentáris demokráciát.