Szégyenletes

Semjén Zsolt formában volt megint, mint mindig egyfolytában. Olybá tűnik, hogy Orbán mellett – vagy tőle elirigyelve – rákapott a rendeletek kiadásának gyalázatos ízére, ezért kiadott egyet saját hatáskörben, amelyben arról rendelkezett, hogy három díj (amelyek, mondjuk így, vallástudományi ténykedésért kaphatók) pénzösszegét fölemeli. Vadai Ágnes pedig (DK alelnök, így az ördög cimborája) leegyszerűsítve azt kérdezte: miért.

Semjén miniszterelnökhelyettes pedig az érdemi válasz helyett azt felelte: „A képviselő asszony figyelmébe ajánlom, hogy az egyházellenesség szégyenletes ideológia, az irigység pedig csúnya jellemhiba”. Delikát. Azért mégpedig, mert nem hallottuk sehol, hogy Vadai alelnök Voltaire-t idézett volna, miszerint „Tapossátok el a gyalázatost” – az egyházra gondolva a félreértések elkerülése végett -, mert ez nevezhető volna egyházellenesnek, a miért pedig nem.

Ugyanakkor azon már nem is tűnődve, hogy Semjén miért nem a kérdésre felel, és miért támad egyházellenességgel (még szerencse, hogy nem keresztényüldözési lett belőle). Viszont a szégyenletességre kaptuk föl a fejünket, illetve pontosabban arra, hogy az egyházellenesség „szégyenletes ideológia”. Mielőtt messzebb haladnánk, rámutatnánk arra, hogy a mai Magyarországon a népszámlálás tanúsága szerint többségben vannak az egyházellenesek.

Azért nem ateistát vagy hitetlent írtunk, mert amikor ez az eredmény napvilágot látott, a klérus és barátja a kormány azzal magyarázkodott, hogy a magyar proli az hisz, csak templomba nem jár. Ezen a ponton tehát különválasztották a hitet és a vallást (amit az egyház képvisel), és ők maguk mutattak rá arra – bár nem ezt akarták -, hogy a népeknek az egyházzal van baja. Az okokat nem sorolnánk, mert mindenki tudja, de érdekes folyománya van ennek az egésznek.

Legalábbis semjéni értelemben, mert akkor ezek szerint Magyarország lakosságának többsége „szégyenletes” állapotban van, másfelől viszont olybá tűnik, hogy most érkezett el a francia felvilágosodáshoz. Mintegy háromszáz éves spéttel, de jobb későn, mint soha. Ugyanakkor, ha már az idő, mint történelem szóba került, innen is kitetszik, hogy Semjén és a NER a feudalizmus szellemi állapotába óhajtja visszalökni az országot, ami nem szerencsés.

Mi több, anakronisztikus, illetve a társadalom többsége elleni morális és intellektuális bűncselekmény. Ugyanakkor Semjén kirohanásából az is látszik, hogy nem képes – vagy nem akarja – megkülönböztetni egymástól a hit, vallás, egyház hármasságában meglévő különbözőségeket, amibe az is belefér, hogy hihet valaki, de rühelli a bűnben fetrengő egyházat, ami nem egyéb, mint hitre hivatkozó erőszakszervezet.

Feleslegességét a legjobban José Arcadio Buendia fogalmazta meg (Száz év magány), amikor a Macondóban templomépítési lázban égő Nicanor atyának szelíden elmagyarázta, hogy a falujukban nincsen szükségük sem papra, sem templomra, mert az Istennel való dolgaikat magukban rendezik el. Az öreg Buendiát ettől még nem nevezhetjük hitetlennek, de egyházellenesnek igen, és nem leljük sehol ennek szégyenletességét.

Eltekintünk most attól, hogy az egyház évszázados bűneit felsoroljuk. A fröcsögő vért, füstölgő máglyákat és a milliónyi halottat, mert ezt a stádiumot reményeink szerint már túlhaladtuk. Ugyanakkor és mindemellett a hiten alapuló vallásra hivatkozva azt kérdeznénk meg Semjén elvtárstól, hogy ennek erkölcsi parancsait (ne ölj, ne lopj, többek között) kiemelten ő maga, és úgy mellékesen a pártja mennyire tartja be. Mert olybá tűnik, hogy egyáltalán.

Egyébiránt nézgelődtem kicsit, és találtam egy dolgozatot egy katolikus honlapon (a nevétől most tekintsünk el), ahol kifejtették, mi a bajuk Voltaire-rel és a felvilágosodással, illetve annak mindenki által közismert jelszavaival: „szabadság, egyenlőség, testvériség”. Azt írják ezek a katolikusok, hogy demokrácia lett a vége, ami nem tetszik a mi katolikusainknak, és a jelek szerint akkor Semjén Zsoltnak sem. De idézem az egészet.

„Szabadságon az Istennel (az Isten és Egyház), az Ő törvényeivel, és a királlyal szembeni politikai szabadságot értették, ami később a demokráciába ment át, amelyet aztán világszerte különböző csoportosulások a céljaiknak megfelelően sokkal jobban tudtak manipulálni. Az egyenlőség az elfordulást jelenti a kereszténység és az Egyház kizárólagos követelményétől, hogy csak benne találja meg az ember a lelki békéjét.”

Voltaképp előttünk áll a NER vallásos buzgalmának magyarázata, de még ez sem menti fel Semjént a gondolkodás restségének bűne alól. Az összes többi vétkéről nem is beszélve, amelyeket valószínűleg soha nem gyónt meg. Ebben az inkriminált esetben pedig az a dilemma csupán, miért és honnan az arrogancia, illetve végezetül, miért nem lehet válaszolni normálisan egy kérdésre. Bár, ha Orbánba belegondolunk, nem csodálkozunk semmin.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
7 hozzászólás “Szégyenletes
  1. Yeti szerint:

    Abban az országban, amelyikben a szabadság szitokszó teljesen természetesen keresztesék ordítanak a leghangosabban mindenki másra.
    Pont leszarom az összes vallásos majmot, mars vissza a dzsungelbe.
    Lehet sértődni, de nincs kivételezés.
    A sok „ártatlan” de nagyon nem ártalmatlan hívő tette és teszi lehetővé ezeknek a rohadékoknak a hatalmát.

    • Niemand szerint:

      A szabadság szitokszó Magyarországon, mert
      „A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni.” (Kerész Ákos)

  2. polyvitaplex szerint:

    Igaza van Semjénnek, ha a képviselők, miniszterek, államtitkárok stb. fizetésemelése követi (sőt olykor meg is haladja) az inflációt, akkor a vallástudományi ténykedés díjazásának is követnie kell. (Mondjuk ezzel elismerik, hogy az infláció magasabb mértékű, mint amekkorának a propaganda mondja.)
    Bárcsak a templomba járók és az ateisták jövedelme is követné, de nem követi, az istennek se.

  3. Ultron szerint:

    Az, hogy nem szakad rájuk az ég naponta nyolcvanszor bizonyítja, hogy nincs isten. Vagy csak szarik az egészre.
    Nem tudom, melyik a rosszabb, bár nekünk mindegy is. Markoljuk a szánalmas kis lelkiismeretünket és a legtöbb, amit remélhetünk a semmi.

  4. kovacs_ugynok szerint:

    „az egyházellenesség szégyenletes ideológia”

    Mocskos gyűlölködő fideszes bandita. Elhiszem, hogy igényük lenne az egyházellenességre, amilyen gyakran emlegetik. Az un. ellenzék alkalmatlanságát is ez bizonyítja legjobban, hogy egy ilyen magas labdát se tudnak leütni.

    Magyarország Alaptörvénye:
    „A VI. cikkhez
    A Javaslat rögzíti azt, hogy mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadságára. Ehhez kapcsolódóan fogalmazza meg a Javaslat az állam és az egyház különállásának elvét, amely amellett, hogy a szekularizált állam működésének egyik alapelve, a
    vallásszabadság egyik garanciájának is tekinthető.”

    Saját magukat köpik pofán a fideszes tolvaj tetvek. :/
    Ja nem, kicsi de nem párt. Ami gyakorlatilag = fidesz.

  5. kovacs_ugynok szerint:

    Amúgy a magyarországi egyházi vezetőket is számon kéne kérni, hogy milyen jogon keverednek a politikusokkal, és baksisért milyen jogon szállítják a fidesznek a vallásos szavazókat? Aztán, nem gondolják-e, hogy ez még visszaüthet az egyházukra? Aztán, milyen jogon próbálják dehumanizálni a nem vallásosakat? Milyen jogon keltik ellenük a gyűlöletet?

  6. Paulus_Maior szerint:

    A Semjénzsótit vagy 30 éve ismerem. Ha azt mondom, hogy ez idő alatt mit sem változott, ezzel nem dicsérni akarom… A szófosás nagymestere, ezt itt is bebizonyította. Ha valamire nem tudott/nem akart válaszolni, szemrebbenés nélkül bedobott valami kapitális ökörséget.

    Amúgy életműve felér egy egyházüldözéssel: Egymaga többet ártott a kereszténység hírnevének, mint tíz ateista filozófus…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum