Buborékos csillaghajó

Leszálláskor felrobbant a SpaceX csillaghajója, így meg kell vizsgálni miért is. Ez újgenerációs űrhajó, amelyik le-, és felszáll, ilyennel készül az emberiség a Marsra, s mint látszik, még egyáltalán nem tökéletes. A SpaceX tulajdonosa az amerikai nemzeti nagytőkés Elon Musk, aki ugyan nem okosabb Mark Zuckerbergnél, mégis megcsinálta a Teslát. A majmai már az agyukba ültetett chippel videojátékoznak, s mindeközben úgy lett a világ leggazdagabb embere, hogy nem indult el egyetlen magyar közbeszerzésen sem, így hát ott célba sem ért.

Amikor Musk kudarcot vallott az űrhajójával, éppen akkor Mészáros Lőrinc sikert ért el, nagyot. Ásványvízbizniszbe kezdett, sőt kapott hétmilliárdot Orbántól a Budapest-Esztergom vasútvonal rendbehozására. Látjuk, hogy Musk csak álmodozik, Mészáros viszont a földön járva érettünk ügyködik ilyen kétszáz éves angol ipari forradalom szintjén, és annak a gondolatiságával. Bár még ez is kétséges. Lehet, hogy ez a szó, gondolatiság, sértő Lőrincünkre nézvést, ez olyan libernyák lexika, az ilyennel rendelkezőket a kedves vezető a hátán viszi el.

Álmodozás az élet megrontója, mondta nemzeti nagy költőnk, Vörösmarty bácsi, így hát nemzetünk itt maradt a tyúkszaros anyaföldön. S amikor a kedves vezető ennek ellenére kijelentette, hogy merjünk nagyot álmodni, akkor ide jutunk, hogy kőbánya, ásványvíz, ingyen pálinka és Mátyás király csontjai jutnak eszünkbe. Nem mindenkinek egyforma a horizontja, az enyém például vérveres, ami arra mutat, hogy holnap szél lesz. Ennek a Musknak is van elképzelése az életről, és, amint kitetszik, mindenféle hülyeségekkel foglalkozik, olyannyira, hogy gyanús.

Az amerikai földhöz ragadtak időutazással vádolják, hogy a jövőből hozza az ötleteit, és nem is tehetséges vagy okos. Ha mi hülyék vagyunk, az ilyesmi mindig gyanús, más korokban máglya is járt azért, ha másképpen látta a világot az ember, mint ahogyan az elő volt írva lapos Földdel, ami körül a csillagok keringenek. Musk nem sértődött meg a képességei kétségbe vonásától, nem fenyegetett perrel, hanem bevallotta, hogy ő valójában egy háromezer éves vámpír, majd hozzátette: igen nehéz dolga volt a sok hamis személyiség megalkotásával az elmúlt századok során.

Így kell ennek lenni. Jobb az őszinteség, a nyomozó hatóságok úgyis mindig mindenkiről mindent kiderítenek. Lebuknak a gyülekezők, a dudálók, a flasztert föstögetők, lázadó filozófusok és engedetlen színinövendékek. Musknak könnyű, annyi a pénze, hogy azt csinál, amit csak akar. Ilyen blődségekkel foglalkozik, hogy chip az agyba, meg csillaghajó, amivel, mint látjuk, csak a baj van. Fölrobban földet éréskor, míg ellenben a kalbász, amit Mészáros a tornácon szárogat ilyen veszéllyel nem fenyeget. Az maga a jövő nélküli matéria.

Mi az ilyen emberekkel nem is tudunk mit kezdeni, a vakcinát többedmagával megalkotó Karikó Katalin is asszonyság. Ha ennek a Musknak lenne valami magyar gyökere, belőle meg amice lenne, tekintetes úr a kártyapartin, csak nem eléggé trottyos a gatyája, hogy a família tagja legyen, vele nem lehetne demizsonból pálinkázni az eresz alatt. Mi az ilyen Muskokat épp emiatt le is nézzük, robbogatja, csezmeg az űrhajókat bele a levegőégbe, míg viszont a térkő kézzel fogható, sőt, hajigálni is tudja azokat a sok magyar Toldi a rókalelkű Gyurcsányra.

Mindezek ellenére nem szép dolog tőlem Musk és Mészáros összevetése, ezt a kaján gonoszság téteti velem, és az, hogy szeretek sírva röhögni. Mert mit is tehetnék mást, ha Mészárosra nézek, aki buborékokat álmodik az angol királynőnél több pénzéből, de aztán rájövök, ehhez neki köze nincs, nem véletlenül vagyontalan a gazda-cimborája, akinek ezek szerint szintén korlátolt a horizontja. Ő is időutazó, mint ez a Musk, de beleragadva a Horthy-világba de annyira, hogy abból szabadulni képtelen, így az egész országot vonja magával oda. Ezért neki nem robban fel az űrhajója, ami tragédia.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
1 hozzászólás “Buborékos csillaghajó
  1. remete szerint:

    Azt hittem csikókoromban, hogy csak az előttem álló generációknak öreg az agya. Aztán ahogy belenéztem a mögöttem tolakodókéba, döbbenten látom: a legtöbbük szellemi, mentális állapota már zsenge korukban is avas, mintha saját nagyszüléik lennének.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!