Fortélyos félelem

Tegnap is kiment a Hősök terére néhány tüntető, hogy a kilátástalanságba belevesző hanggal tiltakozzon a vendéglők és a józan ész zárva tartása ellen, ami aktus elhalóan a rendszer elleni kritika is, pénzbe fojtva. Előtte, még vasárnap pár renitens kapott félmilliós büntetést, a dudálás is milliós tétel, egy szimbolikus helikopter-leszálló felföstése gyámügyet ér. A rezsim nem szereti a kritikát, és arról nem is hajlandó még szóba állni sem senkivel, hogy az országban ne a lehető legjobban mennének a dolgok. A sajtójában-, és -ból diadalmi jelentések áradnak, valamint a jobboldali kultúrfölény szellemében az ellenzék és az elégedetlenek gyalázása.

Ez utóbbi élharcosa a PestiTV, amely stúdiójában annak indulásakor Németh Szilárd pöffeszkedett egy fotelban, körötte rohamsisakos pesti srácok fülig érő szájjal, hogy jól megfizetett, de senkinek sem kellő médiatartalmakat állítsanak elő. Kiült az arcukra a velőspacalból felgőzölgő zsidórómaigörög kultúrájuk. A PestiTV-t decemberben a teljes lakosság három ezreléke nézte, ennek ellenére országosan fogható, és jól kistafírozott buli. Mészáros-közeli cégtől kaptak eddig fél milliárdot, abból sok rohamsisak kijön, és kenyérre is futja. Ez az adat akkor derült ki, amikor a másik csoda, a HírTV maga kérte a szolgáltatót a csatorna levételére a kínálatból, mert annyira ócska adatokat produkált.

A HírTV azonban a maga egy százaléknál éppen magasabb nézettségével a másikhoz képest maga a lakosság hírcsöcse, amit az kitartóan szív. Ezekre és a KESMA pár száz hasonló termékére – plusz közmédia – annyi pénz megy el, amennyit egy halandó el sem tud képzelni, de már nem ez a felháborító, mert ezt sajnálatosan megszoktuk, ahogyan az ócska nívótlanságot is. Az új gyalázat az, hogy a szolgáltató, a UPC Direct helyébe lépő Direct One a kifejezett kérés ellenére sem távolítja el a HírTV-t a kínálatból, sőt, melléje teszi a PestiTV-t is holott ezek neki nézőket, következésképp pénzt nem hoznak. A szolgáltató szervilizmusában a saját piaci érdekei ellen cselekszik, ami hungaricum.

Főleg, mert állítólag piacgazdaság volna, viszont tudjuk, hogy mégsincsen az. Közgazdaságilag megfoghatatlanok a magyar viszonyok, így ránézésre a kommunizmus és kapitalizmus legrosszabb elemeit ötvözi a rendszer, hibrid és ilyképp valóban unortodox, aminek fejre állás lesz a vége. De most mégis azon gondolkozunk, hogy a szolgáltató miért viselkedik úgy, ahogy. Erre egyetlen magyarázat van, azért, amiért például Dopeman, aki pár éve még Orbán fejével focizott, most viszont rá szavazna, vagy amiért Szikora Kádár után szintén Orbánt választotta vezérlő csillagául. Hogy élni akar és jól élni, elkerülni azt: legyalulja őt a rendszer. Ahogyan most a vendéglősöket készül.

Ők ugyanis kerek-perec elmondták, immár nem is az éhen halástól tartanak, hanem attól, hogy tönkrement boltjukat a nerlovagok szarért-húgyért fölvásárolják, és ez nem ok nélkül lévő félelem. A gazdaságvédelmi alap pénzeinek hetven százalékát ugyanis ők kapták, a járvány és a miatta bevezetett rendeleti kormányzás erre kiváló alkalom, éppen ezért a rezsim ezt újabb kilencven nappal óhajtja meghosszabbítani. Holott a jelek szerint már semmi szükség rá, igaz, eddig sem volt. Ám Varga igazságügyis szerint a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták az élet- és a gazdaságvédelem céljait.

Látjuk, ezért vannak utcán a vendéglősök is, mások azonban egyáltalán nincsenek, mert most nem épp ők vannak soron. Viszont, hogy mindez hová vezet, arra csak egy csudálatos példa, hogy Mészáros Lőrinchez köthető magán egészségbiztosítást ajánl telefonon az ügyfeleinek a Magyar Villamos Művek. Ráadásul az állami szolgáltatás hiányosságaival hirdetik a Mészáros résztulajdonában álló CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-t. Összefoglalva: az államit lerohasztom, és a haverhez terelem a kuncsaftot jó pénzért. Ha szertenézünk az országban, mindennek ez a sorsa, innen nézvést érthető – ha gyalázatos is – a HírTV csomagban tartása. Meg kell felelni, mert különben véged. Fortélyos félelem igazgat.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum