A „G” nap, jelesül azon neves dátum óta, mikor Orbán úr testnedvvé vált, a Hír TV-re is elkezdtek kemény idők járni. Egészen érdekes módon, ahogyan a csatorna nézhetővé avanzsált, a piaci viszonyok egyből ellene kezdtek működni. Piaci viszonyokon a mai Magyarországon azt értjük, hogy Mészáros Lőrinc megveszi, ha meg nem, akkor a lecsóba iramoltatjuk, aki nem lép egyszerre.
Egy kábeltévés társulat úgy döntött, hogy megvédi hetvenezer előfizetőjének lelki üdvét, amelyet úgy tart kivitelezhetőnek, hogy a manapság objektíven tájékoztató, éppen ezért tarthatatlan Hír TV-t kiveszi a kínálatból, s helyette Vajna produkciókra, valamint pornóra csábítja közönségét. Ezt megteheti – sajnos -, az viszont már nem komilfó, hogy mindeközben három milliárd vissza nem térítendő állami nem/köz/nem/pénzt kap. Vagy mi a francot.
A júdásforint hálózat-fejlesztésre járt. Nagy öröm ez, mostantól sokkal jobb minőségben élvezhető majd Vajnáné naccsád, és Hajduné javasasszony műsora. Ezek ketten az új népnemzeti csatornák vezető arcai. Az már csak hab a tortán, hogy ennek folyományaként az análszexet is élesebben lehet szemlélni, hogy adjunk a keresztényi értékeknek is.
Ilyen hatalom is ritkán van a XXI. században – illetve igen, messzebb kicsit, hová egyetlenünk szíve vágyik -, amelyik nem kíméli a pénzt, hogy állampolgáraiból bégető barmokat neveljen. Minekünk ez is sikerült, persze a munka alapú társadalomhoz ez szükséges, amint ez a nyüves PISA-teszt is mutatta. Ha nem olajtól iszamos kézzel jársz-kelsz a nagyvilágban, annyit is érsz.
Nem viccelek. Szűkebb környezetemben az az igazi férfi, aki egy éjszakai műszak alatt nyolc tonnát megmozgat, mindenki más rohadék ingyenélő, akibe kár az étel. Így haladunk az egyszerűség felé, kormányzati hátszéllel. Ők azt hiszik, hogy tízezer forinton meg lehet venni a nyugdíjast. Tartok tőle, hogy igen, zsák krumpliért is lehetett.
Ez az akció, hogy a Hír TV-t hetvenezer embernek kivonják a forgalomból, osztva, szorozva koponyánként ötvenezer nem adófizetői forintot kóstált. Ha gonosz lennék, azt mondanám, hogy ennyi egy jó toszás ára, ha csöcsökre osztjuk el, akkor huszonöt ruppó. Gruppenre nem számolom ki, mert a KDNP kitér a hitéből, vagy magához nyúl, amit a világért sem óhajtanék.
Mindezek után egy dolog érdekel még 2018 tavaszáig. Mennyi nem közpénz-forintba fog még kerülni, hogy a népeket a hülyeség mocsarában tartsa a hatalom. A multik által megtermelt GDP hány százaléka megy majd erre: sajtótájékoztatásra, tanulmányra, tévé és hetilap vásárlásra, etc.
Rogán propaganda-miniszter egy gyenge pillanatában kibökte, hogy neki az a dolga, hogy a főnökét hatalomban tartsa, s erre csak az ő cége nyolcvan milliárdot költött két röpke év alatt. Ha az összes pénzt – amit arra fordítottak, hogy a hülyeség bátorságában tartsák a proletárokat – összeszámolnánk, azt az egyszerű csodát kéne ünnepelnünk, hogy még nem döglöttünk éhen. Kétmillióan már majdnem, de őket nem ismeri a statisztika.
Vélemény, hozzászólás?