Normálisak?

Ez így jött a fészbúkon

“– MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG NYILATKOZATA

Mi, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kongresszusi küldöttei az egyetlen máig működő rendszerváltó pártszövetség tagjaiként az alábbi nyilatkozatban deklaráljuk, hogy megvédjük Magyarország gazdasági függetlenségét, a magyar családok biztonságát, és nem engedünk semmilyen külső és belső nyomásnak, amely ettől megpróbál bennünket eltántorítani.

1. Nem fogjuk engedni, hogy a brüsszeli bürokraták visszaéljenek hatalmukkal, kettős mércét alkalmazzanak velünk szemben, és korlátozni próbálják nemzeti függetlenségünket.

2. Nem fogjuk engedni, hogy a kapzsi bankok és a telhetetlen multinacionális vállalatok a tisztességes verseny helyett erőfölényükkel visszaélve jussanak extraprofithoz a magyar családok rovására.

3. Nem fogjuk engedni, hogy a bankok és multik érdekeit képviselő bukott baloldal a rezsicsökkentést visszavonja, vagy más módon újra kiszolgáltassa az országot és a magyar embereket.

Mi, magyarok példamutató összefogással rántottuk vissza az országot 2010-ben a csőd széléről, és védtük meg idén hazánkat az évszázad árvizétől.

Most ismét az összefogás erejére van szükség, hogy megvédjük a magyar családok anyagi biztonságát.”

Kérdés is volt hozzá: Normálisak?

Egyszerű a válasz: nem

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!