Hogy káosz van a járványkezelésben, azt tudtuk eddig is. Kapkodást láttunk meg katonákat, különös, nehezen hihető számokat, hasra ütve nyitás-zárást, idősávokat és tiltásokat, nyunyókás, infantilis tanácsokat. Hogy alkalmatlanok, az már nagyon rég kiderült, hogy embertelenek is, azt csupán sejtettük, de tegnap bizonysággá vált. Járványban nem üldözünk el egészségügyi dolgozókat, mert talán szükség lenne rájuk. Járványban nem lopunk a zavarosból lélegeztetőre, maszkra, és pláne kínai vakcinára hivatkozva, legfőképpen pedig, amikor kaszál a vírus, nem zárunk be kórházat. Mert nem logikus. S hogy ott hajléktalanokat gyógyítanak, akkor duplán embertelen.
Azt olvastuk tegnap, hogy a Budapesti Módszertani Szociális Központnak ki kell költöznie abból az ingatlanból, ahol most hajléktalan emberek kórházi ellátása zajlik. Hatvanhat embert ápolnak ott, s ugyanitt százötvennek adnak átmeneti szállást, de most utcára rakják a betegeket és a fedél nélkülieket is, mert állítólag az épületben irodaház lesz mindenki gyönyörűségére. Elvtársak reszelgetik majd a körmüket, főzik a kávét, tartják a workshopot, és élik a totálisan felesleges életüket. Békeidőben is nehezen emészthető döntés az ilyen, járványban bűn és aljasság. A hatalom immoralitásának ékes bizonyítéka, a kereszténység megcsúfolása, a humánum sárba tiprása.
Minősíthetetlen, ha valami szikra maradt az organizmusban abból, amit amúgy embernek neveznek, más szempontból viszont tudjuk, hogy az ember a legaljasabb állat. Egy nappal azelőtt, hogy a hajléktalan betegeket, kihajították a kórházukból a járvány közepén, a kedves vezető olyan kijelentéssel ült le a videókonferenciájára az EU-val, hogy Brüsszelben dől el, Magyarországon hányan, és legfőképp ki hal meg és ki marad életben. A saját tehetetlen nyomorának másra kenéséről már beszéltünk eleget, a rendeleti kormányzás és a felelősség összefüggéséről is. Ám, hogy a járvány közepén nem Brüsszel teszi az utcára a beteg hajléktalanokat, az azért valószínűsíthető.
Sőt, egészen bizonyos. Hiába mondja azt a magas hivatal, hogy az önkormányzatnak volt kilenc hónapja felkészülni a bezárásra, kilenc hónapja is járvány volt, mint ahogyan most is. Ilyen körülmények között pedig semmilyen magas hivatalnak nem jut eszébe kórházakat bezárni hacsak nem a NER magas hivatala az. A NER viszont maga Orbán, így ő lesz számon kérve ezért is. Azért is, mert tudjuk, járvány ide vagy oda, ez az önkormányzat elleni hadjárat része, és a hajléktalanok társadalomból való kiutálásának újabb fejezete, tehát duplán aljas. Ilyképp – és nem elsősorban csak ezért –, hogy Magyarországon ki hal meg és ki nem, az Orbán felelőssége.
Egy személyben. Nem Brüsszelé, nem ismeretlen háttérhatalmaké, hanem az övé. Mind a bevallott húszezer, és a ma még letagadottak is, és ezt számon fogjuk kérni. Ez a kórházbezárás, ha nem is az utolsó csepp a pohárban – mert Magyarországon a jelek szerint ilyen nem létezik, mindig van lejjebb és mindig föl lehet vágni még egy fát az emberek hátán –, szóval, ha nem is ez a szikra a puskaporos hordóban, de mindenképpen feledhetetlen szimbólum, amelyben koncentráltan mutatkozik meg a NER, következésképp Orbán minden pogánysága, érzéketlen aljassága, embertelensége és immoralitása. Mindezekért pedig nincs bocsánat.
És nincs a rajongóknak sem, akik a hír alatt képesek voltak olyanokat kommentelni, ha Karácsonynak nem tetszik, hogy a hajléktalanjait utcára teszik, fogadja be őket a saját házába. Itt tart ma Magyarországon a keresztényi kultúra, aminél pogányabbat még nem hordott a hátán a föld. Ez a konzervatív szellemi fölény, a patkányok tobzódása a süllyedő hajón. Voltaképp ezt lehetne még ragozni a végtelenségig, de fölösleges, helyette az AE Bizottság tánczenekar szövegfoszlányát idézzük, miszerint „Köpni kell”, aminél többet már nem is érdemel az egész csürhe, élén a vezérükkel, akinek egyetlen víziója van, hogy nagymagyarország trónusán ücsörög szájában szotyival, kezében a piros fazoka. „Köpni kell.”
Vélemény, hozzászólás?