Egészen hervasztó azt tapasztalni, a hívek elalélnak attól, hogy bálványuk egy pórnép által is látogatható egységben pörköltet lafatyol partedlivel a tokája körött, mindeközben hogyan növeszti közben körmét és fogát. Amióta a nagy vízen túl egy hozzá hasonlatos különös képződmény készülődik a hatalomba, egészen kivirágzott, és ennek a burjánzásnak még nem látni a végét, hacsak a szerencsétlen menekülőre kimért tíz év – mert megafonozott, és elsőként lépett az ország védett földjére, vagy mi a vétke – nem mutatja, hogy Astana egyre közelebb van. Vagy Isztambul.
Varázslatos dolgokkal hozakodik elő mostanában miniszterelnök úr, ami amúgy nem újdonság, csak ezúttal mintha más töménységben és új hangfekvésben szólna a delír. Ez semmi jót nem vetít előre, ha valakinek lett volna még kósza reménye, hogy talán mégsem az új középkorba iramlik egyetlenünk, aztán dehogynem. A győzelmi táncot ellejtette, amikor kendőzetlenül örvendett a politikai korrektség halálának. Igaz, eddig sem volt egy elsőáldozó kisleány, azonban a látványos hujjogatás, hogy már mindent szabad, azért elgondolkoztathatná a korrektségbe beleájuló hátulgombolós ellenfeleit, akik szórványszerűen még léteznek. Talán és esetleg.
„A balosok szerint a politikai korrektség nem más, mint egy önként választott korlátozás. Mi, akik benne vagyunk a politikában, egyáltalán nem így éreztük, mi korlátozva voltunk. Ha az emberi létezésről beszéltünk, akkor középkoriak, klerikálisok voltunk, ha családról, akkor szexisták és homofóbok. De ennek vége, visszatérhetünk a szabad diskurzus korszakába, ahol nem kell félnie az embernek, hogy konzervatív gondolatai miatt kirekesztik. A liberal non democracyből visszatérünk a szabadsághoz.”
Ne legyenek kétségeink, a szellem végleg kiszabadult a palackból, azaz, mindent szabad már. Hazai vizeken saját sleppjére ezen túl is, illetve még inkább lesz jellemző a vándorhangya mentalitás. Ezek a jámbor jószágok mindent elsöpörnek, aki, és ami az útjukba kerül, vakok és süketek, de egy kémiai jelre az áldozatra vetik magukat és szétcincálják. Egyetlen ellenszer van, a menekülés.
Így épül kies hazánk momentán. Süsü óta tudjuk, hogy sárkány ellen legjobb a sárkányfű, itt minálunk Vona is vonyít, és összegez: „Orbán azt üzeni az udvarnokoknak: tudom, hogy mocskos dolgokat csinálunk, tudom, hogy a mindennapi erkölcs próbáját nem állná ki ez az egész, de mi itt történelmet írunk, és a történelmi morál másképp működik, gondoljatok csak Machiavellire. Vérrel, vassal és kegyetlenül kell megszereznünk mindent, hogy aztán erre felépíthessük a békés, erkölcsös és kulturált jövőt.”
Ebben két dolog iszonyú. Hogy igaza van, valamint, hogy tőle is mentsen meg a jóisten. Bár ez utóbbi szakrális aktusra kevéssé lesz szükség, mert egészen derék módon gyalulják már a hajdani cimborát, akinek pártja mintha torgyáni útra lépett volna, de ez majd kiderül. De megkaphatja ő is a tíz évét a végén, ha egy salto mortáléval kapcsolatba hozzák a Nemzeti Arcvonallal, akire eddig ügyet sem vetettek, most pedig a TEK megkapta tá a kilövési engedélyt, és élénken él is vele. De ez legyen a kettejük gondja.
Az már a miénk, hogy mi folyik nemzetpolitika néven körülöttünk. Épp tegnap örvendezett a rezsim, hogy hány százezer új magyarja van neki, aztán még folyamatosan és számolatlanul öntik a pénzt a határon túlra, hogy egyszer majd, egy vérgőzös tusványosi pikniken mondjuk, szóba kerüljön a szudétanémetek felemelő példája nyolcvan év távolából. Mindehhez az omló álmokhoz Orbán francia, holland irányváltást vizionál, meg visegrádiakat Putyinnal kombinálva, valamint hadsereget, ami elképesztő, de ez is szóba került immár.
A következő néhány év egyik fontos feladatának nevezte vezérünk, hogy Magyarország ne maradjon le a térség többi hadseregének ütőerejétől, és itthon is legyen olyan biztonsági fejlesztés, amely a magyar hadsereget komolyan vehetővé és tényleges erőkifejtésre alkalmassá teszi. A NATO, az jó, ha van, de a magyar tank az igazi, s ha Mészáros legyártotta a kellő mennyiséget, akkor be lehet jelentkezni Erdélyért. Harcért rajongó egyre betegebb lelke ezt sem zárja ki, azt hiszem, és hátországának szellemi muníciója is megvan a harakirihöz.
A nyugdíjasok megkapták a tízezrüket a héten, a fehérvári stadion újabb három milliárdot az Országvédelmi Alapból. Mindeközben gyarapszik jó hírünk a nagyvilágban. A németországi Alsó-Szászország tartomány másodfokú közigazgatási bírósága „rendszerszintű hiányosságokra” hivatkozva tiltotta meg egy koszovói menedékkérő Magyarországnak történő átadását. Közleménye szerint a magyar menekültügyi rendszert 2016 novemberében is olyan “jelentős hiányosságok” jellemzik, amelyek miatt a felperest “embertelen vagy megalázó bánásmód” veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak.
Itt tartunk, és most vihogva, valamint szégyenkezve a halálra ítélt Vona szavaival fejezem be, aki elmondta, miért kéne megállítani Aturo Uit. „Orbán Viktor csak aljas politikájához gyárt, gyártat ideológiát, hiszen nincs rá garancia, hogy a mocskos első generációt egy tisztább követi. Valószínű, hogy a következő nemzedékek is ezen mintákat követik. Az Orbán által épített új feudalizmus nem egy új Árpád-kornak ágyaz meg, hanem kiskirályok anarchiáját készíti elő.” Ezen el kőne merengeni, meg azon is, hogy mért egy Vonának kell meghirdetni a harcot. Azaz, hol a búbánatosban sóhajtozik, és reszelgeti a körmét az ellenzék többi része. Ez például engemet rohadtul izgat.
Vélemény, hozzászólás?