Böszmék mindenhol vannak.
Az ébredés pedig másnap rohadt keserű tud lenni. Amikor zűrös, szeszgőzös éjszaka után a lump alak rakosgatja össze a kockákat, és arra jut, hogy a legjobb volna kimenekülni a világból. Így leledzenek valahogy most a britek, visítanak, vonyítanak, és arra jutottak, kár volt már az első pohárral is legurítani.
A brexitszavazás reggelén fölrobbant az internet, a csalódottak – akik csakis liberálbolsevikiek lehetnek – notinmyname (nemazénnevemben) és whathavewedone (mittettünk) hashtaggel adtak hangot kétségbeesettségüknek. Estére már háromszázezer fölé nőtt az aláírások száma, és percről percre gyarapszik. Tán már késő.
Mindez azért igen figyelemre méltó, mert a google tanúsága szerint, miután tökön szúrták magukat, akkor kezdték el nézegetni, hogy mi a rosseb az a Brexit, és a jelek szerint nagyon-nagyon meglepődtek. Akárha itthon volnánk és nem a szigeten, valamint rokkantak lennénk, akik Orbánra voksoltunk, és ő épp elveszi a nyugdíjunkat.
Így megy ez.
Úgy tűnhet, mintha a britekkel foglalkoznék, holott magunkat siratom, és nem azért, ami lesz, hanem ami volt, s ami van pöfögő kisvasutak, stadionok árnyékában, feszülő kerítések mögött. Ez a brit szavazósdi kívülről mutatta meg nekünk, amiben immár hat éve élnünk adatik. Belül. Mert voltaképp ez történik velünk is.
Megállni, ha lehet, most kellene az intő példa nyomán, amikor egy ország hullik darabjaira, mert gondolattalan alattvalók bedőltek az ordas eszméknek. Odatették azt a rohadt ikszet, aztán elmentek tájékozódni, hogy miről is van éppen szó.
Aki pedig gondolkodni képes még kicsinyt a vérzivatarban, látja ám, hogy a kutyaszaros, avas szagú, böfögő polgártárs öntudatos-tudattalan óhaja nyomán – mert megmondták a tévébe benne – kattan a bilincs a kezén, de még a lábán is. Ez megy a Kárpátok alatt úgyszintén, terelgetnek minket egy elcseszett népszavazás felé csak azért, hogy maradjon a hatalom. Meg a konc.
Mert mint tegnap kiderült, ezek nem bírnak leállni. Kormányzó erőnk úgy működik, akárha valamely automata, amelybe fölül bedobják a masszát, legyen az bárminemű, alul meg migráncsok potyognak belőle. Verik a tamtamot, egészen addig, míg a britek sorsára nem vezetik ezt a szerencsétlen országot, és akkor az Isten legyen irgalmas árva lelkeinknek.
Zűrös idők jönnek.
Vélemény, hozzászólás?