Nagy valószínűséggel azt sem tudta eddig, hogy Latorcai János (KDNP) országgyűlésünk alelnöke. Most tehát már ez is megvan. Első mondatunkban két elgondolkodtató szó szerepel azonban, az egyik az országgyűlés, a másik a KDNP, mert Magyarország jelenlegi állapotában egyikről sem tudjuk, mire föl van a világon. Mit jelent vagy mi a
Az egyetlen kérdés momentán az, illendő dolog-e a társadalom arcába köpni. Ez nagy dilemma újságíróként, amit szépemlékű Bálint György vetett fel megfontolásra, és küzdünk vele azóta is. Ugyanez előkerül, ha politikus az ember, illetve annak nevezi magát, miközben egy maffia tagja. Vannak azonban látszatok, amelyekre adni kellene, bizonyos szabályok és
Tiszteletlen velünk Brüsszel. Nem szeret minket, nemzeti ünnepünket pedig semmibe veszi, amely amúgy is arról szól a Fidesz összes megszólalójának (Orbántól a portásig) szájából, hogy Brüsszel menjen a francba. Nos, ezen a ponton engedtessék meg utalnunk arra, hogy az ünnep előtt egy nappal tette közzé Navracsics elvtárs az N+1-ik örömködését
Ma október 23-a van, Orbán Viktor tehát beszédet mond. Illetve ma már beszédmondásnak az aktust nehezen nevezhetnénk, kinyilatkoztatásnak inkább. Orbán sajátos tudata olyan megnyilvánulásának, amelynek a valósághoz az ég egy világon semmi köze nincsen. Ám most nem beteges eszmékről ejtünk szót, hanem a „beszéd” körülményeiről, amelyek többet mondanak el nekünk
Vajon merre pihenhet, mely egzotikus kikötőben Mészáros L. jachtja, amely a nyáron kis időre annyira izgalomban tartotta a közvéleményt. Illetve ennek azt a részét, amely még fogékony a lopásra. Nos viszont, kérdésünk költői volt, ahogyan a lírai nevű jószág (Rose D’or) bármerre is kotyog, mint elhagyott csolnak, itt, az őszön
Tegnap a másik dolgozómban kitettem a hírt a honlapra arról az igen sajnálatos eseményről, hogy összeültek a NATO tagországok nagykövetei (plusz a svédek) azért, mert Orbán Putyinnal cimboráskodik. Más szemszögből, ahogyan láttuk és esett már szó róla, az orosz diktátor dróton rángatja a magyart, bábozik vele, és mindeközben haláli nyugalommal
Emlékszünk még arra a képre, amikor a kedves vezető a reggeli utcán a pénzét számolgatta. Fosztorgatta a tíz-, vagy húszezreseit, és hirtelen kapott egy kérdést nem aláfekvős igyekezettel, amitől fölöttébb meglepődött. De nem is ez, mint váratlanság, hogy valahol sikerült a közelébe férkőzni, hanem az alany bávatag, opálos tekintete. Ahogy
Igazából arról kellene írni, mit keresett megint Putyin valagában Orbán Viktor, ám ez egyáltalán nem érdekes. Csak az idegeskedés meg elborzadás, sírás-zokogás, hát, a francokat, egyszer a rohadt életben érezzük már jól magunkat. Köszönöm. Lopásról lesz azért szó, mert valahogyan úgy adódik ebben az országban már, hogy akárhová is nyúlunk,
Novák Katalin Fejérben túrázott, s ennek során ellátogatott Krausz Ferenc friss Nobel-díjasunk volt iskolájába annak bizonyítására, milyen remek a magyar oktatás, amely ontja magából az ilyesfajta díjban részesülő tudós elméket. Mivelhogy az már lecsengett a nagy össznépi felhorgadásban, mennyire magyar Krausz és Karikó díja vagy mennyire nem az, illetve már
Valahol a delírium közepén Orbán V. arra a megállapításra jutott „nem árt az sem, ha a kapitány nem félnótás”. Sok volt az alapvető élelmiszer vagy másfajta hűsi, netán kevés a gyógyszer, ez nem tudható, de útavatás közben a kedves vezető akárha kikötőt, hadihajót, vagy esetleg egy rozzant csónakot adott volna
Legutóbbi hozzászólások