Kurvák, pisztoly, eresz

A legújabb NER-szenzáció ez: Borkai elvtárs (aki már nem jó elvtárs) elindul megint a polgármesteri székért. Állítása szerint azért, mert Győrnek szüksége van rá, szerintünk más lehet az ok és indok, de éppen ez momentán egyáltalán nem érdekes. Hanem inkább, ami az újraindulás okán kirajzolódik, a fölbugyogó trutyi, hogy ez milyen strammul mutatja nekünk azt a morális nihilt, amiben Borkai, Győr és Magyarország, mint a NER által determinált „keresztény” szarhalom éppen van. Ahová került, illetve jutott Orbán második és végtelennek tűnő országlása nyomán.

„Jobb a puszi, mint a kása, csak a mama meg ne lássa” – ismerjük a kislányos, emlékkönyvekből és emlékeinkből előszálló versikét, amelynek naiv szellemisége úgy telepedett rá a macsó Borkaira, hogy elröhögnénk magunkat, ha nem okozna másfajta testi tüneteket a hősünket megülő nihil. Interjút készítettek a bukott emberrel, aki most készül Főnixként újraéledni poraiból, s ennek a megtestesülésnek sarokköve a jachton való részeg, kokós kurvázás, mint ami egyszer hanyatlását okozta. Viszont mindenki hibás, csak épp ő nem, aki mára mint valami glóriás szent vesz részt a mesében.

Mint akit bűntelenül bántanak és bántottak, mint aki voltaképp ott sem volt. Megtudjuk az interjúból, hogy a családban úgy rendezték el ezt az egészet, a feleség meg sem nézte a mozit, amelyet mi láttunk, s amely nekünk Borkai löttyedt seggét mutatta. Az elfojtás úgy működik ezek szerint, hogy amiről nem tudok (amit nem látok) az nem fáj, így alakulhat ki az a kényszerképzet, hogy lassan meg sem történt az, ami négy éve bizony megtörtént. Ott tartunk, nem az a bűnös, aki fetreng a trutyiban, hanem, aki nyilvánosságra hozza.

Ezt erkölcsi relativizmusnak nevezzük, illetve olyan elkenésnek, amikor úgy lehet kikeveredni a bűnből, hogy az voltaképp el sem nyerte büntetését. S amikor ebben az interjúban Borkai bizonyítékok nélkül Czeglédy Csabára akarja kenni a csodálatos felvételek nyilvánosságra hozatalát, már nem arról van szó, ő mit csinált, hanem, hogy az ártatlan és bűntelen főszereplőt be akarják mocskolni, holott a képek tanúsága szerint ő fetrengett a sártengerben. De itt kúszik be a morális fertő újabb szeletkéje, hogy amit látunk, az rendben van.

Egy a baj csupán, hogy kiderült, így mindenki bűnös, csak az nem, aki kurvázik. Négy éve sem, és a jelek szerint ma sem képes felfogni Borkai, a kurvázás, kokózás nem önmagában és nem önmagáért baj. Hanem azért, mert egy olyan párt tagjaként és hátszelével tette ezt, amelyik hirdetett és fennen óbégatott keresztény erkölcsiségével az ilyesmit pokolra kerüléssel fenyegeti. S ha ezt relativizálni lehet, és kimondottan azt hangoztatni, ezzel csak az a baj, hogy kiderült, akkor Borkai mindent szembe köp, amit a társadalom számára előírnának.

Sőt, ezen túl azt üzeni, hogy a NER morálja csak a felszínen létezik, sutyiban minden szabályt meg lehet szegni, a NER lényege tehát az erkölcstelenség. Csak a mama meg ne lássa. S amikor azt hinnénk, ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni, akkor Borkai belesétál egy csapdába, amit voltaképp fel sem állítottak neki. Egy egyszerű kérdést kapott, miszerint melyik a nagyobb botrány, Szájer ereszen menekülése vagy az ő orgiája, akkor határozottan kijelenti, amit ő tett, az inkább belefér, mert elnézhető, Szájeré meg nem.

Borkai nem látja, hogy ezzel a Fidesz macsó tuskóságára mutat rá, a karikás ustoros hazugságára, hogy részegen orgiázni, fizetett kurvákkal a család szentségét óbégatva még komilfó, melegen tenni ugyanezt viszont már nem tolerálható. Holott mindkettő ugyanannak a hazugságnak a másik oldala azzal a tanulsággal, a macsó kurvázás belefér, a melegség nem. Így ebből fakadóan Szájer eltűnhet a süllyesztőben, ő viszont megtisztulva térhet vissza, és látjuk, a bűn, valamint az ebből fakadó büntetés már csak a szivárogtatót fenyegeti.

Hogy Borkai mindezt nem érti vagy nem akarja érteni, az az ő nyomora. Hogy lehetősége van visszatérni, és csak a választók erkölcsi mércéjén múlik, sikerül-e neki, az a NER morális nihiljének ékes bizonyítéka. Bűnről, lebukásról és büntetésről tudok más példát is mutatni, azt mi történik akkor, ha egy közösség komolyan veszi, hogy kirakatembereinek makulátlannak kell lenni, mert tudja, ők azok, akik mintaként szolgálnak a plebs számára, így, ha valamit nekik lehet, az üzenet. Ha tehát vétkeznek, akkor nyilvánosan bűnhődnek.

Nehogy azt higgyék a hülyék, azt nekik is szabad.  Van ez az NBA, ez az amerikai profi kosárlabda liga, amelynek az egyik szupersztárja Ja Morant (Memphis Grizzlies) egy videóban, amit a haverja vett föl és tett közzé, egy pisztollyal hadonászik. Azonnal fölfüggesztették a játékjogát, most várja az ítéletet, mennyi időre meszelik el. Azért – így az NBA erkölcsi mércéje -, mert ezt ő a pozíciójában (mint mintakép) ezt nem teheti meg. És nem a haver a bűnös, hanem ő. NBA, NER, ugyanúgy három betű. De mecsoda különbség.