A „Kiskunsági préselt malacarc” nevű étel nyert a felcsúti főzőversenyen, amelyen Németh Szilárd elmélkedett tegnap megénekelten az annyira mély magyarságról, hogy még Németh László is megnyalná tőle a vékony ajkait. Csak felidézésképpen a főzőversenyre is kiható filozófia a „magyarokmagyarmagyarországot” akarnak, s mint látjuk, ez már magyar a köbön, olyan szorzat,
„A magyarok magyar Magyarországot akarnak” – fejtette ki mindent összefoglalón Felcsúton, a világ közepén Németh Szilárd rezsipacalbiztos azt, amit egy főzőversenyről tudni kell. Ugyanekkor a soknevű kaszinóhonvédő miniszter is megnyilvánult orbáni fajunk felsőbbrendűségéről, aki meg „magyar kézbe magyar fegyvert” követelt, és ezen a ponton annyira magyar lett minden, hogy Somoskőújfaluban
„A jó kurva anyádat ismered-e te majom propagandista” – szólt hozzá tegnapi írásomhoz egy nyájas olvasó, amitől én – nagy valószínűséggel csalódást okozva neki – melankóliába estem. Ez az állapot nem lehet ismert a ny. olvasó számára, ugyanis érzelmeket tételez, emlékezést és vágyakozást, az ilyesmi a ny. olvasó számára ismeretlen
Az a hír most épp, hogy a magyar országgyűlés március 31-én szavaz a finnek és a svédek NATO csatlakozásáról, pedig már Hende Csaba is megjött Helsinkiből. Azt nem tudjuk, hogyan mennek a parlamentben a dolgok, de állítólag Semjén döntött úgy, nem hívják össze a bátrakat, illetve a díszletként szolgáló ellenzéket.
Az egyik budapesti iskolában az igazgató lefújta (betiltotta) a diákok március 15-i, ünnepi előadását, mert beszart. Az iskoláját féltette vagy csak saját magát, nem tudni és nem is érdekes, de az agyában bekapcsolt a Menyhárt Jenő (Bizottság) által megénekelt kopasz cenzor, és így cselekedett, ahogy. Indoka a látványos és lehangoló
Alapélményünk – a hozzánk való viszony – s egyben leszaratásunk története is a Bicskéig való meghosszabbítása akármely dolgoknak. Orbán Viktor, mint hős, a demokráciával, annak működésével és a nép – esetünkben morfológiailag a plebs, vagy a helóták – semmibe vételével. Mi – fentebb jelzett organizmusok, akik örvendezhetünk a luknak a
Áder J. nyugalmazott elnökünk bősz környezetvédő. Ehhez sem sokat ért, de kellett egy hobbi a közeledő öregség idejére, hogy míg a talpasok remegve várják a tizenharmadik havi apanázst, ő oszthassa azt az észt, ami nincsen neki. Podcastje is van e célból, odaszervezték a segge alá, hogy emlékezetes hangján, amit amúgy
Úgy két hete derült ki, hogy az oroszoktól a háború kitörése óta vásárolt gázon kormányunk, az ország, így következésképpen te is, nyájas olvasó, úgy kétszázhatvan milliárd pénzt bukott, illetve buktál. Ha nem lennének a baráti putyinista szerződések, ha nem „harcolna” ki Orbán folyamatosan kivételeket a szankciók alól, ennyivel több lenne
Mindig felüdülés doktorminiszter kegyelmes urunkat péntekenként az éter hullámain át hallgathatni, ahogyan a heti evangéliumban világosítja meg elménket, csepegtet reményt szíveinkbe az ő mérhetetlen bölcsességével. Elmagyarázza mi miért van, ha nem tudtuk volna. Tegnap kiderült például, hogy a „háború rossz, a béke jó”, ami hangulatában erősen hajaz az Állatfarm jelmondatára,
Legutóbbi hozzászólások