Egészen egyszerű lelkeknek – aki magam is vagyok – azzal az igen érzékletes képpel szokták lefösteni a káoszelméletet, miszerint valahol egy messzi őserdőben meglebbenti szárnyát egy csicsás pillangó, és tízezer kilométerre, New York bűnös városában eget-földet rengető zivatar tör ki ennek következtében.
Valami igazság lehet a dologban. Körmenden tegnap délelőtt betört egy ablak, pár óra múlva pedig Lázár emberszerű arról számolt be, hogy miniszterelnök elvtárs arra utasította az sms-ek ura Pintér olajost, hogy a kisvárost védje meg a migráncshordáktól, és varázsigével lohassza le hatalmasra duzzadt meredező farkukat, amellyel az összes magyar nőnemű egyedet fenyegetik a Rába partján az újszülöttektől kezdve egészen száztizenhét évesig bezárólag.
Mert ezek ilyenek. Meglátnak egy szoknyát, és keresztülmennek az üvegen is, nem is kővel, hanem kőkemény fallosszal zúzva be azt. Ilyesmik derültek ki a pillangó szárnyverdesése után. Ennyi mocskot pár órába süríteni, mint ami tegnap sikerült, még a Cukorhegyi-birodalomnak is dicsőségére válik, pedig láttunk már egy-két fölöttébb érdekes dolgot a kertek alatt.
Ám ez itt Magyarország, ahol éppen népszavazásra készül a didergő király és udvartartása, ami igyekezet mindent egyből megmagyaráz. A nemzetet hirtelen úgy elöntötte a vezértől gerjesztett adrenalin, hogy puszta kézzel szaggatná szét a hegyeket, meg a migráncsokat, persze. Már akinek erre van érkezése, ilyenből pedig szép számmal akad érdekes módon, köztük tollforgató bajvívókkal, akik valami érthetetlen okból nevezik magukat újságírónak.
Meglep ez minket? Nem mondhatnánk. Az embernek nagy erőfeszítéseket kell eszközölnie azonban, hogy az egyetemes tébolyban valamit megtartson a józan eszéből, ami nem kis feladat, és ahogyan az tegnap kiviláglott, nem is igazán sikerült. Vagy csak nagyon keveseknek, mert a hülyeség ülte torát keményen. Elmesélem azért slágvortokban a sztorit, a szármagazint, ha a könyöködön jön is ki szegény olvasó, mert ezt nem lehet megunni. Ez az, amit nem lehet megunni.
Hírnök jött, és integetett, mondván a tutit, miszerint Körmenden, a városi sportcsarnokban kézilabdázó lányokat kukkolták volna az üvegen keresztül a tengerek vándorai guvadt szemekkel. Aztán annyira felhevültek az idilli képtől, hogy betörték az ablakot, és a lányokat-asszonyokat biztonságba kellett helyezni. Ennyi elég is volt, hogy bibliai méretűvé növekedjék a borzalom.
Hirtelen minden lett egycsapásra, más-más kimenetelekkel, de okádnivalón mégis. Szó esett egy ügyeletes tisztről, aki rendre utasította volna a leselkedőket, akik emiatt követ ragadtak, és betörték az ablakot. Egyszer meccs folyt a csarnokban, ami félbeszakadt, másszor edzés. Aztán a menekültek inzultálták a lányokat a legendárium szerint, vagy nem.
És jött sorban az összes baromság: Körmenden fegyverkeznek, nem engedik egyedül az asszonyokat az utcára, a lányok állva hugyoznak a Rábába félelmükben, önvédelmi csoportok szerveződnek, akik épp herélni készülnek a migráncsokat, félelem és reszketés leledzik szerte az egész világon, vasvillát, vasvillát, hadd szúrjam keresztül, mert atombomba van ezeknek a zsebében.
Kábé idáig gerjedt a hangulat, amikor megszólalt Lázár, közvetítve a nemzet atyjának üzenetét, aki megvédi gyermekeit óvó kezeivel. Legyen rend! Ezt akarta a magyarok óvó bácsija, és lett is legott. Sőt, visszamenőleg kerekedett rend és nyugalom, ahogyan az Magyarországon hat éve szokásban van. Amikor már remegett mindenki orra lika, és a nemzetvédők járták a vérgőzös csűrdöngölőt, csendben megszólalt a Vas megyei rendőrkapitány.
Ennyit mondott: mindössze annyi igaz, hogy betört egy ablaküveg. A rendőrség vizsgálata szerint a Rendészeti Szakközépiskola ügyeletes tisztje nem ment oda szólni a menekülteknek. Senki sem látta, hogyan tört be az ablak. A gyerekeket nem kellett sehonnan kimenekíteni. Az ablakok több helyen is meg voltak repedve, még az sem biztos, hogy az ominózus ablak szándékos rongálás miatt tört be.
Ezt a józan kapitányt Tiborcz Jánosnak hívják. Meglátásunk szerint Tiborcz János nem lesz túl sokáig rendőrvezető, erre azért legyünk figyelemmel a következő hetekben-hónapokban. További vélekedésünk szerint itt valami égrengető ganajság történt a közelítő népszavazás miatt, és folyik a terepegyengető munka fideszileg. Estére ugyan minden lecsendesedett, egy dolog azonban megmarad a nép egyszerű gyermekének lelkében, és csak ez rögzül.
Körmenden a migráncsok szétkúrták a női kézilabda csapatot. Ezzel tért nyugovóra magyarfalva apraja és nagyja, a nemzetvédők pedig mindenképp. A gyűlölet a szívekben tudományos módszerekkel megerősíttetett, ennyi értelme volt az egész babazsúrnak, és ez nem kevés. Sőt, a minden, ha orbáni szemmel nézzük a világot. Pök egyet, aztán megint, és újra. Egyfolytában.
Szombathelyi újságíró.
A körmendiek világosan kifejezték véleményüket, neked pedig – feltételezem nem is ott élsz – ezt illene tiszteletben tartani. Nehezen felépítünk valamit és nem szeretnénk idegen kultúrákat befogadni a közösségünkbe. Ennyi szabadságunk hadd legyen. A cigányokat nem bírjuk integrálni a társadalomba, mert nem értik miről beszélünk. Ha én elmegyek idegenbe, akkor igyekszem meghúzni magam, nem többletjogokért tüntetni, ahogy ezek teszik Európában. Egyelőre nem vívtak ki a szimpátiámat. Számomra hihetetlen, hogy így tudsz beszélni saját honfitársaidról.
Érdekes káoszelmélet, de nem áll össze. Akkor összeállhatna, ha az ATV olyan média lenne, amelyik nem szoclib, de az. Így azonban kevéssé hihető, hogy a népszavazás sikere érdekében az ATV mozgat meg minden követ. Mindenesetre a tényeknél maradjunk: betört egy ablak, senki nem látott semmit ezzel kapcsolatban, kézis lány még nem panaszkodott, a Körmendiek tartanak a menekültektől, a tanulóknak és a kereskedelmi dolgozóknak korlátozásokat írtak elő az útvonalukkal és az öltözetükkel kapcsolatban. Tehát a menekültek rovására teljes bizonyossággal még nem írható bűncselekmény, vagy szabálysértés, azonban a Körmendiek a menekültek jelenléte miatt korlátozva vannak szabadságukban, nem öltözhetnek, nem viselkedhetnek és nem járkálhatnak úgy, ahogyan azt szeretnék. Mégis ki van otthon, mégis kinek kell alkalmazkodni kihez? Szerintetek ha 150 keresztény megjelenne egy muzulmán kisvárosban, akkor változtatnának ők a szokásaikon? Levennék a burkát? Elnémulna a müezzin? Nem hinném!
Vegyétek már észre, Ti barom magyarok, az egész azért van, hogy elterelje a tekinteteket a tolvajok kezéről!
Azt lenne jó tudni, hogy azoknak, mint a T. posztoló is, miért olyan k.rva fontos, hogy ezek a mókusok jól érezzék magukat nálunk.
Másrészt, mért nem lehet elfogadni, hogy vannak, akik nem akarják őket itt látni?