Recseg a felszín – körkörös félelem igazgat

Repedezik a máz, már úgy védik a mundért, hogy kuss legyen. A Fradi pálya fölött áthúzó két szerencsétlen Gripennel kapcsolatos összes adatot titkosították, Mészáros Lőrinc, a felcsúti basa nem áll szóba az újságírókkal, L. Simon megfenyegette magát a magasságos hírtévét, a Magyar Nemzet ekézi a kormányt, Simicska állítólag nem áll szóba Orbánnal, akinek a házát újra szorosan őrzi a TEK. A még föl sem épült birodalom alkonya mutatkozik, és hiábavalón. Ilyenkor jól jönnek a pörök.

Alig egy hónapja kezdtem neki egy operának, így: Pityinger Dopeman Lászlót beidézték az I. kerületi rendőrkapitányságra a tavaly ősszel a Szolidaritás tüntetésén történtek miatt. Akkor az ellenzéki demonstráción egy Orbán Viktort ábrázoló hungarocell szobrot lepleztek le, amit ezután ledöntöttek, a rapper pedig odébb rúgta a szobor leszakadt fejét, illetve a színpadra is felvitte azt. Garázdaság minősített esete miatt indult az eljárás, éspedig a fej odébb rúgásáért, illetve a színpadra való felcipelése okán. Ezek szerint fejjel szarakodni nem, szobrot dönteni azért lehet, akkor azt köll szorgalmazni. Ilyen egyszerű

cybergod

De őszintén: érdekel ez még valakit? Az égvilágon senkit se, az egész pörformanszot rég belepte a tavalyi nemlétező hó, meg a két választás Magyarországon, amelyen a népek bizonyítottan nyilvánították ki ostobaságukat. C’est la vie, ahogy a közmunkás mondja az átképzés után. Akkor miért szorgalmazza a rendőrség Pityinger felnégyelését éppen most, közel egy évvel a történtek után, amikor elég lett volna akkor és ott szimplán főbe lőni, és zavarok nélkül elrendeződött volna a dolog. Végtelenül egyszerű, választások jönnek megint, s mivel a meghurcolható – épp a nevezetes dátumra időzített – rabláncon való elvezetésre alkalmas szocik száma véges, új marionettet kellett találni a generált cirkuszhoz, hogy aktivizálják a lankadni látszó szavazóbázist. A muzikel azonban folytatódik, így újólag ordítani köll.

Már nem csak garázdasággal gyanúsítják, hanem nemzeti jelkép megsértése miatt is gyanúsítottként hallgatták ki Dopemant a tavaly szeptemberi kormányellenes tüntetés kapcsán. A rapper a rendőrség szerint nemcsak azzal vétett a törvény ellen, hogy a hungarocellből készült Orbán-szobor fejét elrúgta, majd a rendezvény színpadán felmutatta, de azzal is, hogy előadta a Himnuszt átdolgozó, keményen politikusellenes „Bazmeg” című számát. A hatóság szerint ezzel merítette ki a nemzeti jelkép gyalázásának tényállását; miközben, mint ismert, egyszer a rendőrség ezzel a dallal már futott egy kört 2011 végén. Akkor a Legfőbb Ügyészségen jelentették fel a rappert, állítólag többen is, az akkor még friss „Bazmeg” videoklipje miatt. A feljelentők azt sérelmezték, hogy a felvétel tartalmában sérti Magyarország nemzeti jelképét, a Himnuszt azzal, hogy „a videón szereplő két ember trágár szavak ismételgetése között időnként a magyar Himnusz egyes sorait szövi bele szerzeményébe”. Nem nóvum, Székhelyinek is nekimentek már Tokaj-hegyaljai nektárok miatt.

Akkor két hónapon át folyt az eljárás – amelyben Dopemant csak tanúként hallgatták ki -, de a vizsgálatot végző VII. kerületi rendőrkapitányság megszüntette, mondván: az előadó „a jelenlegi politikai-gazdasági-társadalmi viszonyokra vonatkozó kritikáját” fejezte ki, vagyis véleményről van szó, még ha azt trágár szavakkal is adta elő. „A videoklipből azonban Magyarország Himnuszára félreérthetetlenül és közvetlenül vonatkozó, sértő, lealacsonyító kifejezés, illetve magatartás sem képileg, sem szövegileg nem állapítható meg” – hangsúlyozták, hozzátéve: a negatív társadalomkritika „egyértelműen” nem a Himnuszra vonatkozik.

Minderre, mint a Dopemant képviselő Hüttl Tivadar, a TASZ jogásza elmondta, a rendőrségen panaszindítványban hivatkoztak is. Azt is hozzátette: kizárólag az új gyanúsítás miatt idézték be a rappert, holott a vélemény kifejezése „alkotmányjogilag védett magatartás”. A Btk. szerint az újabb gyanúsítás mindenesetre egy éves szabadságvesztést jelenthet. Erre számíthat legalábbis az, „aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza”. Eközben Dopemant garázdaság miatt is felelősségre vonnák a hungarocell-szobor fejének elrúgásáért, amiért akár három éves büntetés is kiszabható. Ha „ezeken” múlik, ki is szabják, hiszen erőt kell mutatni valahogy.

1984-John-Hurt-1024x576

Ellenség mindenképpen szükséges, hiszen kellemetlen adatok láttak napvilágot a köz véleményének kutatóitól. A fidesz-nyikhajok támogatottsága csökkent, amit nem lehet szó és tettek nélkül hagyni. Egyszer kell győzni, de akkor nagyon, mondta a múltban a fő ideológus, de telhetetlen egy alak, ezt már többször bizonyította, egyszerűen nem ismeri a mértéket. A veretes kijelentés óta mindösszesen már legalább négyszer győzött „de nagyon”, olyannyira, hogy ezek következtében lehetőséget kapott arra, hogy totálisan szétkúrja az országot, és szerencsétlenségünkre ezzel alaposan élt is. Oly módszeresen, hogy ellenzékével együtt a nemzet nagyobbik fele alig bírja kiemelni a fejét a mocsárból, kétségbeesésben pedig néha mű-szobrokat döntöget, ami ugyan pótcselekvés, de röpke időre megnyugtatja a lelket.

Viszont a minderre adott reakció félelmet is mutat. Orbán már régebben körkörös védelemmel kerítette el magát a külvilágtól. TEK-es egyenruhásokkal, civil ruhás fogdmegekkel, hogy megközelíteni se lehet, házát, az egész utcát egy éve szigorúan őrzik, páncélozott autóval lavázik a világban. Csoda, ha fingja sincs arról, mi történik a fején kívül? Csatlósai sem elég tökösek, hogy elmondják neki az igazat. Ezek már olyan magasságok, hogy szobrok borogatása mit sem változtat a dolgok menetén. Sokkal inkább állítani kéne neki ilyen jószágokat, ha másért nem, legalább azért, hogy legyen mit ledönteni elcseszett horgadásunkban, ha már elfehérül a száj is.

6668390_65032_52aeeabeeaeb90b1ff08fa174d6c5d74_wm
Most már ideillik a Kozmosz szövege, ha van még időd, ez a te országod:

Az okosak földje

Fosunk a jövőtől, büszkén a múltra,
de hogy mi volt a múlt, azt senki se tudja.
Úgy tudtuk, más bánt el velünk,
pedig mi voltunk azok, hidd el nekünk.
A Habsburgok kérték és kapták a koronát,
önkéntes gyarmat voltunk több koron át.
Későn keltünk arra, hogy fel kéne kelni,
addigra utált körbe mindenki.
Miközben Deákot ünnepelte száz torok,
a fejünkre nőttek a román pásztorok,
ők nem egyeztek ki a kiegyezéssel,
baj is lett belőle később kevéssel,
hogy becsúsztunk a háborúba,
hülyére verve álltunk Trianonba’.
Utána Horthyék is okosak voltak,
hadat üzentek a Szovjetuniónak.
Mínusz negyven fok volt az oroszoknál,
ott maradt a fél hadsereg a Donnál.
Jöttek a ruszkik, fal lett a Lajta,
bölcsőnk ez, s gyakran sírunk is rajta.
Mi vagyunk a hősök és mi vagyunk a holtak,
a nácik és a komcsik is magyarok voltak,
mi voltunk Koppány és Kun Béla,
mi vagyunk magunk a probléma.
Valóvilág, Megasztár, X-Faktor,
szidjuk mindet, de nincs, aki elkapcsol,
és hiába védjük másoktól a földet,
ha lengyel húsért sorban állni ragyogó ötlet.
Mi tévézünk öt órát, de a jenkik a hülyék,
hősök vagyunk, csak sose állunk ki az ügyért.
Aki akar itt bármit, az úgyis dobbant,
és marad egymillió kamurokkant
az országban, ahol mindenről más tehet,
a zsidók, a bankok, az IMF, a melegek.
Balhé van, de sosincs felelős,
mindenki megússza, van jog, csak nem erős.
Eltűnt a Postabank, de senki se tette el,
Kulcsár Attila is egyedül kezdte el,
hozott is valamit az Ezüsthajó,
a Hagyóból lett csak cellalakó.
A pártokat építik az autópályák,
egyszer még féltek, de azóta látják,
hogy nem üvegzseb van, csak üveges szemek,
úgyhogy ideje, hogy építkezzenek.
Mi is építjük a nemzeti falansztert,
de erről nem írt se Kertész, se Wass Albert.
Nyugat-Európa és a káosz partján,
félig Ázsia, de egészen Balkán.
Mi vagyunk Orbán és mi vagyunk Gyurcsány,
mi vagyunk a rendőr, az orvos, ez a furcsán
bekötött nemzet, ez a szédült nép,
mi vagyunk a tábor és az ellenség.
Ki itt hatalmat kap, az sohase fékez,
először dönt, és aztán se kérdez,
hiszünk még, de tudjuk legbelül,
hogy hazudnak rendületlenül.
Légy csendben, ó, magyar,
ha viselkedsz, eljön az ómagyar
táltos, és neked is letol egy szettet,
szebbet, mint ahogy elképzelted.
Nézed a plazmán, majd kifizeted egyszer,
az állam is így él, ilyen ez a rendszer.
Itt tudja minden kisgyermek, hogy
svájci frankból nőnek a díszkertek,
úgyhogy senki se szól, hogy így nem lesz jól,
meleg ez a kibaszott disznóól.
Huszonöt éve nonstop a válság,
nem mászunk ki, csak a gödröt ássák,
volt egy lépcsőnk, de eltemettük,
most építjük újra, hogy lebontsuk együtt,
mert az utód is úgyis begőzöl,
még három év és kezdhetjük elölről.
Isten, várd meg a magyart,
majd odaérünk, csak még vesszük a kanyart.
Isten, várd meg a magyart,
rögtön odaérünk, csak még vesszük a kanyart.
Nem is akkora baj, hogy nincs nagy sietség,
megbűnhődte már e nép az összes ötletét,
lehet, hogy gyerekként még máshogy tanultad,
de ha hátralépnél, látnád, hogy magunknak
basszuk el, de pusztuljon az idegen.
Léptek a ruszkik, de látszik, hogy ide nem
több párt kell, hanem több külön ország,
az okosak földje, Magyarország.
Mi basszuk el, de pusztuljon az idegen,
léptek a ruszkik, de látszik, hogy ide nem
több párt kell, hanem több külön ország,
az okosak földje, Magyarország”

Feljelentés-érett vagyok, a fenti sorok némelyike is hasonlít a koronához. Az én kurva anyámat, egyébként minden rendben.

2-693c

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum