Szegény rászorultak

2015-ben történt, amikor Balog szentember még miniszter volt, hogy kör-emailben tudatta a beosztottjaival, nem ajánlatos a „szegénység” szó használata. Sok más lexikát is száműzni szerettek volna a szótárból, és a tiltottak helyett újakat javasoltak, ekkor lett például a stadionból „fedett sportlétesítmény”. Illetve – a felsorolás terhe nélkül –, szinte egy

Read More…

Posted in Egyéb

Két temetés és egy homár

Mottó: „A konyak a dolgozó nép itala, amelyet a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság választott képviselői útján fogyaszt.” Ma temetik XVI. Benedeket. Ezen népes magyar küldöttség vesz részt Novák Katalin kijelölt köztársasági elnök és Semjén Zsolt fővadász vezetésével, a miniszterelnök azonban nem lesz ott. Orbán Viktor külön utakon

Read More…

Posted in Egyéb

Reménytelen szerelem

Gáspár Győző (úgyis, mint ’ike) átvehette Fidesz tagságiját, ami melengeti a lelkét. Mint kifejtette az aktusról, régóta fideszes volt ő – mintegy eleve elrendelve –, csak nem vette észre, vagy nem merte bevallani. Tán még önmagának sem. Viszont a gát átszakadt, és olyan bőven buzog, mint a kutyapisa, amikor előtte

Read More…

Posted in Egyéb

Petőfi Brüsszelben

Alig ért véget a vendégeskedés Katikánál a Sándor-palotában, a vendégek – csecsszopók, az apa férfik, az anya nők, nyugdíjasok és más rajongók – még ki sem húzták igazán a lábukat, már elkezdődött a Petőfi-emlékév kilenc milliárdból. Hogy a csapból is ez a szerencsétlen fog csöpögni permanensen. Ez nem lenne akkora

Read More…

Posted in Egyéb

Vendégségben Katikánál

Nem könnyű műfaj az elnöki újévi beszéd. Mert mit is mondhatna az ember a totál vagy félrészeg honfitársaknak, amikor mondanivalója amúgy sincs pátoszos paneleken kívül. Novák elnökasszony – úgy is, mint nemzetünk Katikája – már ott megbukott, amikor elkezdte a Petőfi idézettel, hogy miszerint „Isten csodája, hogy még áll hazánk”.

Read More…

Posted in Egyéb

Egy óvodás naplója 36. – Úév

Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy na, ki jön hozzánk holnap gyerekek, na ki, de senki nem tudta kitalálni, hogy egyfolytába találós kérdéseket rak föl titokzatossan, hogy na, ki. Se a Mikulás nem lehet, hogy jön, mert már rég el is ment, de a Jézuska se, mert ő is egy

Read More…

Posted in Egyéb

A magyari nagyapa

Este jött a hír, robbant mintegy a propagandabomba kormányunk újabb jótéteményéről, miszerint a harminc év alatti magyari anyáknak eztán nem kell szja-t fizetniük. A lépcsőházban hallottam is sutyorogni a lányokat, hogy iramodnak az ágyba gyereket készíteni gyorsan, hogy beleférjenek az időkorlátba, az Orbán szabta keretbe hamar. A dolgok azonban nem

Read More…

Posted in Egyéb

Bütyökgyógyszer

Huszonnyolc milliárd forint gyógyszergyártási különadót kell fizetnie a Richter Gedeon Zrt.-nek jövőre. Iszonyatosan sok pénz ez. Annyi, hogy Mária néni el sem tudja képzelni, igaz, ő, ha el is jutna hozzá ez a hír – nem fog -, nem törődne vele, mert azzal van elfoglalva, hogy mit vegyen a pár

Read More…

Posted in Egyéb

Férgek, istenek

Tudja, belegondolt abba, hogy idén szilveszter éjjelén Novák Katalin fog önhöz szólni a televízión keresztül mindenféle bárgyú és pátoszos bambaságot maszatolva az ön pezsgőtől vigyori képébe? Ha nem tudta, vagy nem is mert belegondolni, most szembesülhet a képtelenséggel, hogy az a nő, aki alig két éve popsitörlős-ablakpucolós képekkel akart hatni

Read More…

Posted in Egyéb

Kampec dolores CXV. – Sárga zokni

Karácsony lett majdnem, mire Béla a temetőből a kocsmába ért. Nem hosszú ugyan az út a falu határából a kukoricás mellett, a széltépte kék plakátok alatt, el a kultúr előtt, a Szentháromság szoborig, ahol a közmunkások akkor is ugyanúgy dölleszkedtek a szerszámaikon, mint amikor november elején kifelé ment, mint most,

Read More…

Posted in Egyéb

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum