Minden rendben, minden a legnagyobb rendben. Pölöskei Gáborné, aki az államelnök úr kishúga – és tudja, és ezt is tudja – került a valamilyen halom élére, amelyet KLIK-nek becéznek. Lecserélték hát a madámot, mintha ettől jobb lenne, holott rossebeket. A kuplerájt kéne bezárni, az azonban nem megy.
Ellenben milyen jó, hogy mindent meg lehet oldani családon belül. A lánytestvér azonban rácseszett, a kockás kis szoknyácskáit, blézereit beteheti a naftalinba, de ez lesz az ő legapróbb baja. Hírlik, hogy izgul aranyom a reá váró feladat miatt, hogy azt abszolválni tudja-e, de segítünk, mert úttörők vagyunk. Nem.
Olyan ez, mint a magyar láblabdázás, amelyet feltételek nélkül kell imádnia a magyar férfinépnek akármilyen szar is – legalábbis Csank örökös mesteredző szerint -, szóval az van, hogy abban a közegben is folyamatosan rakosgatják az edzőket hol ide, hol meg oda, és mégse tudnak fotbalozni az ezüstlábúak. Úgy gané az egész, ahogyan van.
Mint ahogyan a KLIK is. Egyetlenünk – mivelhogy a labda rugdosása aranyozza be szellemi horizontját – úgy véli, meccs ez is, és lecserélte az edzőt. A stadionok – illetve és jobban mondva fedett sportlétesítmények – környékén egy ilyen aktus átmenetileg lecsillapítja a szurkoló honfitársakat. De csak addig, míg ki nem ábrándulnak az újból is, aztán kezdődik minden az elejéről. Ám az iskola mégsem egy grund. Csak lesz majd, ezt azonban ki kell várni izzadva.
Viszont sajátosan esett egybe Pölöskeiné mennybemenetelével a kistafírozás. Harminchárom milliárdot izibe odatosztak neki, hogy tudjon miből gazdálkodni. (Ez másfél Allianz Aréna, hogy vérezhet a miViktorunk jó szíve, én édes Istenem.) Ha most számolunk, akkor ebből lejön az a tizenhét, ami tartozása van neki, a maradék tizenhat elég kábé két év dorbézolásra, aztán kisnyúl. Az a hendikepje megvan hát a friss húsnak, hogy egy ideig tudja fizetni a gázszámlát.
Milyen zsenánt lett volna, ha regnálásának első napjaiban elmarad a tanítás valahol, mert nincsen fűtés, mint az bevett szokás volt mostanában. És a tavasz is jön, füttyögnek a madarak, a kölkek pedig nem fagynak meg a padban. Akkor most jó? Gyurcsányozzuk meg: lófaszt mama. A hülyék ott tobzódnak a szakma élén, mint Palkovics államtitkár, aki álmot látott.
Elkapta a központosítás váltóláza, és nincsen neki Nurofenje, a priznicet meg nem ismeri, ezért delirálásában megjelent a központi krétaraktár ideája, és most nem viccelek. Úgy véli a nagy kombinátor, hogy emberek, nincsen kréta? Gründoljunk egy központi raktárat neki, ahonnan számolatlan mennyiségben lehet igényelni a firkáló eszközt. És ez az ember a helyén van, meg intézkedik.
Csöndesen és magunkban elmormoljuk, hogy papír sincsen, klozettpapír sincsen, sőt az anyám valaga sincsen már az iskolákban. Mindez nagyon sok központi raktárat feltételez, rengeteg raktárvezetővel, és itt tartunk most oktatásügyben épp. De legalább a madám ropogós. Ám, hogy fidesztől sújtott hazánk kilátásait lefössük: a turizmus áll a startvonalnál, ő is központosítódik mindjárt. És ez jó. Nagyon jó. Izgulni nincs mit, az elkúrásra példa, követendő minta a KLIK, és a leépülésre már garanciát is adnak.
Vélemény, hozzászólás?