Az angyalok még el sem jöttek halkan szállva, de Márianosztrára már beköszöntött a mennyország, ugyanis pöngés drótokat állítanak elő üzemszerűen a börtönben. A jóindulatú raboknak ezentúl nem kell fáradságos munkával fogkeféből vagy szemüveg szárából „bökőt” gyártani, tele lesz az egész intézmény jófajta NATO pengékkel, lehet fölvágni az ereket, rosszabb esetben az utált cellatárs torkát, tessék választani.
Mivel mi nem bírunk meglenni sikerek és jobban teljesítés nélkül. Ez már egy hungaricum sportág, amely az elmúlt hónapokban szökkent szárba, hogy sajátos kék színű óriásplakátokkal árassza el az egész elkúrt országot, hogy fennen hirdesse: múúkodik. Mint ez is itt.
Valamit persze lépni kellett, hisz nem is oly rég kapott egy nagy maflást a NER drót-ügyben. A kollégisták felfogása szerint gazdasági menekült szórakozott ezer éves államunkkal, egy német cég ugyanis beintett a mi kerítés-építő buzgalmunknak. Emlékezhetünk: ennek tulajdonosa (mit ád Isten) egy török manus, bizonyos Talat Deger, aki emberségből példát, vitézségből formát mutatott a keresztényi szeretetbe belefulladt magyar államnak.
Azt mondta ugyanis ez a gazdasági menekült – aki elvette a német keményen dolgozó emberek munkáját, meg egyébként is terrorista -, hogy Orbán Viktor visszaél a speciális dróttal, amely jóval veszélyesebb az egyszerű szögesnél, mert akár halálra is sebezhet valakit. Meg, hogy ez a drót bűnözők, és nem menekülő emberek feltartóztatására szolgál.
Bizony, nem átallott ilyeneket dumálni, és azt is mondta magában, hogy egyetlenünk dugja föl magának a félmillióját, nem kap tőle drótot. Voltaképp ennyi az egész, ami után pirosló orcával kéne a sarokba sündörögni, de persze, hogy ez nem történhet meg. De azért érdekes volt a jó Talat kijelentése a bűnözőkről, akik most minálunk gyártják azt, ami majd föltartóztatja őket.
Viszont ki kellett ötleni valamit a drót-ínség leküzdésére, így született meg a márianosztrás megoldás. Győztünk már megint, mint az a híradásokból kitetszik: „A próbaüzem után megkezdődött az ideiglenes határzár építésére alkalmas pengeéles dróthenger üzemszerű gyártása Márianosztrán” – erről Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó és Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap a gyártás helyszínén, a Márianosztrai Fegyház és Börtön területén működő üzemben.
Bakondi ugyanakkor azt is felidézte elmesélve a nyári sikersztorit, hogy Magyarország az ideiglenes biztonsági határzár építéséhez mintegy 72 ezer oszlopot, 247 kilométer drótfonatot és 1100 kilométer NATO-drótot használt fel csak úgy Sztahanov elvtárs szellemében. Egésségünkre!
Egy érdekes kérdés adódik azonban: ha már a fél országot körbekerítettük, akkor mi a jó francnak most gőzerővel gyártani ilyen pengés szart, hacsaknem azért, hogy a másik felét is lezárjuk honunknak. Meglátjuk majd ezt is.
Aztán meg, mért épp a rabok, ez nem megy bele szappanhabos agyamba, és kérdem én a legmélyebb tisztelettel: Mészáros Lőrinc már ezt sem tudja? Hát miféle polihisztorunk ő minekünk? Égető, súlyos gondok ezek, egy dolog azonban bizonyos ebben a nemzeti kuplerájban, jelesül, hogy barkácsoló kedvű elítéltjeinknek nem kell szappanból pisztolyt faragni. Csak megsuhogtatják a pöngés csodát, és menekül, ki merre lát, Magyarország ugyanis jobban teljesít, a reformok pedig működnek. Mi tehát a mese tanulsága a kisdedek számára? Rövid, és felettébb tömör: csak semmi cicó, náluk van a slukker, és közben nézegetjük a pöngéket markukban hosszasan.
Vélemény, hozzászólás?