Amiben élünk, az nem a Nirvána, hanem egy bohózat közepe. Ne nevezzük már tragikomédiának sem, mert itt a térdünket csapkodjuk röhögtünkben, hogy ilyen nincs. És mégis van. Az évi százharminc milliárd forintunkból kitartott közmédia, amely az emlékezetes ellenzéki képviselős támadás (attack) után, mikor is Varju képviselőt húzgálták a földön a biztonságiak a bokájánál fogva, s emiatt Varju képviselő felfüggesztettet kapott, a közmédia pedig bevehetetlen erőddé alakult. Golyóálló üvegek, beléptető zsilipek tették ostromállóvá az épületet, majdnem lőrések is vannak rajta. Mert a közmédia (így en bloc) beszart, mint a gazdája szokott függöny mögé bújva.
Ez tehát a háborús múlt és a készületek, mikor is ilyen állapotok közepette a közmédia szerint Hadházy megint fegyverkezik ellenük, be akar hatolni, vagy ki tudja, mire készül, mert bejelentette, hogy sátrat ver ott. Ez az oka a beszarásnak, ami egy közleményt eredményezett, és ezért mondjuk azt, hogy az életünk immár bohózat, vérbő komédia, úgyhogy tessenek velem vigyorogni, mert elviselni ezt másképpen nem lehet. Azt mondja a közmédia az ő közleményében, hogy Hadházy mind az összes tankjaival és repülőjével, netán tengeralattjáróival támadni készül. Ha majd megismerkedünk a szöveggel, meglátjuk, hogy nem egyéb ez, mint egy elnyújtott visítás. Íme:
„Még élénken él a magyar polgárok emlékezetében az a nyomásgyakorlás, amelyet baloldali képviselők kíséreltek meg 2018 decemberében, amikor minősíthetetlen hangnemben, a törvények előírásainak teljes figyelmen kívül hagyásával, a közmédia munkatársainak fenyegetésével, becsmérlésével próbáltak meg érvényt szerezni saját pártjaik elképzeléseinek. A közmédia akkor sikeresen védte meg a szerkesztői szabadságot, a sajtó függetlenségét.” – Nem tudom, mi él élénken az önök emlékezetében az ütközetről, de a jelek szerint mély nyomokat hagyott a közmédiában, hogy még mindig emlegeti, ha meglát egy ellenzéki képviselőt, vagy megérzi az arcszesze illatát, amilyet fideszes nem ken magára.
Van még egyébként, ami jókedvünket fokozhatja, mert egészen különleges állításokba menekülnek. Megtudjuk, hogy „Várhatóan ismételten hazugságokat fog terjeszteni, elfogultsággal vádolva a közmédiát, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a 2022. április 3-ai választásoktól 2022. augusztus 31-éig 2700 alkalommal kaptak meghívást a baloldali és más ellenzéki pártok képviselői a közmédia adásaiba. A közmédia továbbra sem enged semmiféle politikai nyomásgyakorlásnak, kitart az Alaptörvény, a médiatörvény, és a sajtó működését szabályozó valamennyi jogszabály betartása mellett.” – Édes jó Isten, aki nem vagy nekünk, és mégis miért teszed ezt velünk, irgalmazz nékünk. Mert sok minden van ebben, ami ismét halálra röhögtet minket, de a számok különösen.
Ha jól osztok szorzok, áprilistól augusztus végéig eltelt uszkve százötven (150) nap, s ezidő alatt az álnok ellenzékiek kétezerhétszáz (2700) meghívást kaptak fellépésre. Ez napi közel húsz (20) ellenzéki szereplést tételez, ergo a köztévéből az ellenzéknek kellett volna folynia, akárha csap, de ezek nem éltek a lehetőséggel. Elképesztő, amit a képünkbe hazudnak, de szokva vagyunk hozzá, és mondom, eltelten röhögünk az élet ilyetén folyásán. Mi mást is tehetnénk nagy nyomorúságunkban. No de, hogy mindez azért született meg, mert Hadházy támadni és „hazudozni” fog, az már delikát, de egészen. Azért, hogy el ne feledjük, mert az immár eposzi előnévvel „hírhamisító” rendelkező Papp Dániel ennek az egész kupinak a vezérigazgatója.
De nem is ez, hanem a rettegés foka az, ami a legérdekesebb, hogy a fegyveres biztonsági őrökkel, golyóálló üveggel, évi százharminc milliárddal kistafírozott és rendelkező kupleráj megriad és összeszarja magát attól, mert Hadházy feltűnik a kapui előtt. Ante portas, hogy utaljunk a múltra, bár a független képviselő nem is elefántokkal érkezett, sőt, feltehetően gyalog. És még azt is elmondta megnyugtatásul, hogy „ha bármit csinálok, bejelentem akkor, amikor ideje van”. És így álltak neki reszketni ezek a szerencsétlenek, ami azért is alapot ad széles jókedvünkre, mert látszik a nagy-nagy félelem az óriási arcok mögött. Mi más lenne, amikor a nagyfőnök is kevlárban bújik a függöny mögé.
Vélemény, hozzászólás?