Tiszaszigeten nem csak a helyiek apraja meg nagyja, hanem a fél világ is összesereglett meghallgatni a jelentős gondolkodó, Rétvári Bence örök igazságait életről, szerelemről, halálról, egyszóval egyetlen tartópillérünk, a kereszténység alapjairól – meg persze a kvótanépszavazás névre hallgató össznépi társasjátékról -, hanem még maga Majka is. Ő két zsűrizés közt tett eleget a messzi vidéken állampolgári kötelességének, úgymint szolgálni az ügyet, meg persze kitölteni a számlát.
Lesznek még ilyen pörformanszok az elkövetkező héten gyönyörű országunk számos vidékén, az hétszentség, hogy stílszerű maradjak. Nem csak államtitkár úr szerepelt gyönyörűen, de a helyiek is fölöttébb boldogok voltak a nagy találkozástól. Egy teljes műsort szenteltek a tiszteletére, valamint a maguk gyönyörűségére, tisztára hamisítatlanul csorgott a falakról a magyar szervilizmus. A helyi polgármester volt a hoppmester, aki először az ózdi hőst konferálta föl, aki eldanászta „Magyar vagyok, magyarnak születtem” című örökbecsűjét, ennek ellenére sem aratott osztatlan elismerést, lévén, az ő műfaja kevéssé a mulatós féle.
Aztán államtitkár úr kapott útravalóul – a szűkösebb időkre gondolva – egy kis hungarikumot, jófajta szegedi fűszerpaprikát a vasárnapi pörkütthöz, nehogy még elcsábuljon a Tescóba mise helyett, ugye. És jött a költő is. Pedig József Attilával kurválkodni nem ér, főleg nem a „Hazám” című versével, amely néhány soráról azt hitte a Csongrád Megyei Közgyűlés kulturális referense, hogy passzol az alkalomhoz. Pedig, ha az egészet megszólaltatta volna, lehet, a szépreményű közönség jó része lefordult volna a székéről megbotránkozásában. Nincsen szerencséjük ezeknek az uraknak a versekkel. Gondoljunk csak a Terror háza avatására, amikor is Szabó Lőrinc egy szerelmetes versének két sorát vélte miniszterelnökünk az alkalomhoz passzolónak.
Kár ilyenekkel vergődni, viszont – mint kitetszik -, nekik, meg a közönségnek megfelel. Akkor szóljon, ami a csövön kifér, nem baj, ha ettől mucsaiak leszünk, úgyse veszi észre senki – gondolják -, aztán meg dehogynem. Főleg, ha államtitkár úr előadása előtt még a Himnuszt is eldanásszuk, mert abból baj nem lehet, és legott elemelkedik a földtől, ami amúgy rohadtul lehangoló. Mindezek után beszélt Rétvári másfél órát munkanélküliségről, népszavazásról – hogy iramodjon minden jelen lévő a megfelelő helyre és ritmusban ikszelni -, nem is érdemes idézni, miket nem mondott erről. Egyrészt, mert nem vett nálunk hirdetési felületet, másrészt meg, rohadt unalmas már ez az egész.
És akkor a kereszténység, mint az előadó szívének az ő szottya. Mert az ő harci területe legfőként a keresztény Európa ügye és jövője, pláne mert – mint kis ujjacskáink kiszámolta – minden öt vallása miatt üldözött közül négy keresztény. Igaz, nem Európában. Aztán meg számokat citált az ijesztő keresztény fogyásról, és egyben megrótta az ellenzéket, hogy mit dévajkodik azon, hogy szükségesnek látják egy keresztényüldözés elleni államtitkárság létrehozását. Majd egy mozdulattal cáfolt meg mindent – de nem vette észre -, midőn kijelentette: „Arról nem is beszélve, hogy a zsinatokon már évtizedek óta a hívők számának fogyatkozása miatt aggódnak, amelynek nem az üldöztetés az oka.” De senki föl nem tette neki a kérdést, akkor hogy is van ez, kedves államtitkár bácsi? Nem, hanem a jól sikerült este élményével és szívük emelkedettségével mentek haza a legények.
Ezt az egészet nem látta és nem hallotta az IlSole24Ore című olasz gazdasági napilap tudósítója. Viszont olvasta Orbán Viktor Origónak adott nyilatkozatát, amelyben – szokásának – megfelelően egészen különleges szavakat használt a menekültekről: „össze kell gyűjteni, és ki kell vinni” – őket. Erre mondta azt az olasz, hogy sokkoló, magyar szégyen, valamint ijesztő. Továbbá: „Az Orbán Viktor által gyakran nagy magabiztossággal hirdetett nemzeti szuverenitás nem ad felhatalmazást szélsőséges nyelvezet és gesztusok használatára, főleg nem az európai identitás és keresztény gyökerek nevében.” Mindezt csak azért említem, hogy lássuk, kinek a dicsőségére és javára rendezik ezeket az ökörségeket, amelyek közül egyet fentebb részleteztem.
Vélemény, hozzászólás?