Kommunisták kötelékben, mert Orbán helikopter

Kövér László szeme fátyolossá vált, mert elöntötte őtet a Halo-effektus, amitől egyetlene, akit Orbán Viktornak hívnak, egyszerűen nem tud hibázni. Meg különben is, a kommunisták kötelékben repülnek. Mindebből látszik, hogy házelnök urat nem kell egészen komolyan venni, de ezt már nagyon régóta tudjuk.

Amióta odahagyta a kommunista pártot – az MSZMP különféle intézeteit -, mindenről ők jutnak az eszébe, akárha kamasznak a csöcsök, aki egyfolytában kefélni akar. A tudat beszűkülésének sajátságos állapota ez, ami házelnök úrnál már nem gyógyítható. Az ő éltes korában.

Ez a Halo-effektus különös egy jelenség, olyan torzítás, amikor egy benyomás valamely személyről, tárgyról vagy dologról befolyásolja a vele kapcsolatos érzéseket, gondolatokat, és így az adott dologról alkotott teljes ítéletet. Ezért elsőáldozó glóriás Orbán rajongóinak szemében.

kommunista_0Házelnök úr is így járt országos cimborájával, az örökös miniszterelnökkel, leendő királyunkkal, akiről volt egy tapasztalata még az idők kezdetén, és ez fixálódott úgymond. Attól fogva Orbán a helikopter, és mindenki más trogdolita, barlanglakó, alacsony nívón tengődő népfaj vagy egyed.

Ebbe a kategóriába tartozok én is, és mindenki más, aki nincs velük. Mert az ellenük van, és az kommunista. Ilyen derűs máma házelnök úr egyszerű világa. Előveszi a saját fejlesztésű brehm-jét, amelyben két faj szerepel: mi – máminthogy ők -, oder a többi, aki meg kommunista, és osztályoz.

Habony, Rogán és Vajna ugyan nem komcsi, ámde tele van velük házelnök úr töke, mert veszélyeztetik a Párt népszerűségét az urizálásukkal. Hogy lopnak, az nem baj, hogy lubickolnak az aranyban, valamint Palácsik Tímeában, az a baj.

(„Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed?
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz?”)

Házelnök úr ezt a visszásságot szándékozik megemlíteni miniszterelnök úrnak a hírek szerint hamarosan, mert lát kivetnivalót ebben a szűk körben, ellenben Orbánban semmit ( az a kurva Halo-effect).

Mondjuk, az örökös miniszterelnök tesz is róla, hogy így legyen, mert mint az közismert, ő vagyontalan ember. A hetven évvel ezelőtti bajuszos is az volt, és neki még felesége sem lehetett, mert a Birodalom volt a jegyese. A mi vezérünk itt még nem tart, ellenben más, magasabb szintre eljuthat, amikor is a muzsik arról fantáziált, ha a cár atyuska erről tudna, minden más lenne egyből.

tulajdonViszont térjünk vissza a mi bajuszosunk elaléló tudatához, amely különös dolgokat hagymázol össze. Közreadom az egy igazat, amely ez:

Kövér László nemzeti érzelmű, ezért nem az ellen van elvi kifogása, hogy Orbán Viktor maga találjon meg vagy jelöljön ki nyolc-tíz nagytőkést Magyarországon. Arról is beszélt, hogy a piacon az így felfedezett nagyvállalkozók épp azokat a kapcsolataikat kovácsolhatják versenyelőnnyé, amelyek az ország miniszterelnökéhez és belső köreihez fűzik őket.

E térnyerésnek saját megfogalmazása szerint a kommunisták ellenében érezte szükségét, mert „azok kötelékben repülnek”, és készülnek a visszatérésre. És Orbán megtalálta a tőkéseit, ellenben az ország tragédiája, hogy az egész elcseszett hon működését ennek a felfedezésnek rendeli alá. Éppen ebbe gebedünk bele.

Ezek a kollégisták jogászok, és bizonyára beléjük verték a „Quod est necessarium, est licitum” bölcsességét, amely szűk magyarsággal így szól: ami szükséges, az törvényes. És látjuk a mi parlamentünkben, mit tartanak szükségesnek, következésképp törvényesnek is, az alapmicsoda megalkotása óta lavázunk ennek szellemében. Aztán ez sül ki belőle, ami van itt nekünk a pofánkban, ezek a gyönyörök.

Ellenben dicsekedek, mert úrfikoromban latint is tanultam (mégis elvadultam), és mindenféle haszontalan dolgok megragadtak bennem abból az időből. Például ez: „Quidquid agis, prudenter agas, et respice finem”. Magyarán, bármit cselekszel, tedd okosan, és nézd meg, mi lesz a vége. Nos, erre a folyományra vagyok én nagyon kíváncsi. A végére a mi tébolyunknak. Annak.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum