Legyél rossz te is

Kövér László azt találta mondani Bayer tagkönyv műsorában, hogy „Magyarország jobbik fele gyűlt a Fidesz köré az elmúlt három évtizedben, és az tartja hatalomban tizenhárom éve”. Továbbá még abbéli félelmeinek is hangot adott ugyanitt: „Ha egyszer veszítünk, akkor mindent elveszítünk… Nekünk van istenünk, hazánk, családunk, mi mindent el tudunk veszíteni”. – Ezzel a két állítással behatóbban kell foglalkoznunk, mert bár ugyan közkeletűen ma már elég kevesen tartják normálisnak Kövér elvtársat, e két mondatban van ráció, mégpedig olyan, amely a Fidesz leglényegére mutat.

Tehát nem árt, ha ismerjük, és beszélünk róla fideszes szavazópolgár ismerőseinknek is – ha van valakinek olyan -, mert hasznos, ha ők is tisztán látnak. Legyenek önök is hályogkovácsok, ha már az „ellenzéki” politikusok nem végzik el ezt a munkát. Mielőtt azonban nekilátnánk boncolgatni a pedellus gőzös gondolatait, abban megnyugodhatunk, milyen jó nekünk, hogy ezúttal nem javasolt szöget, gerendát, kötelet, amire, illetve amelyek segítségével egy dohos pincében fölköthetnénk magunkat. Ez több mint húsz éve hangzott el, s azóta – mint kitetszik – a vén komcsi elképzelései finomodtak.

Tán azért, mert két évtizede még nem „veszíthettek el mindent”, akkor még csak a hatalomért tepertek, de azt azóta olyan alaposan megkaparintották, hogy már egyáltalán nem áll szándékukban elengedni. S ebben segédkezik nekik Magyarország jobbik része. Ez lesz tehát a kályhánk máma, ahonnan a táncunk elindul, hogy mennyien vannak a jobbik részek, s nem mellesleg mifélék ők. Ugyanakkor szükségszerűen az is ide tartozik, mekkora az a halmaz, amely ezek szerint „rossz”, és ők minéműek, tehát miért nem felelnek meg a Fidesz elképzeléseinek, mint ideális talpasok. Érdekes dolgok ezek.

A fasiszták fix szavazóbázisa jó esetben és maximum hárommillió organizmus – de már sokkal kevesebből is hoztak ki kétharmadot -, akik közé a rendszer haszonélvezői, ugyanakkor valami ismeretlen késztetés miatt a legszegényebbek, illetve a megvezetett hülyék tartoznak. Ez így eléggé furcsa elegy, de rájuk mondja Kövér, hogy ők volnának az ország „jobbik része”, amiből viszont az fakad, amit amúgy is látunk, hogy az ország gyalázatos állapotban van, a végeredmény innen nézve tehát meglehetősen lehangoló. A jobbik rész funkciója a gőzös gondolat másik felén az, hogy a Fideszt hatalomban tartsa.

No most, jobb helyeken a szavazópolgár, amikor behúzza azt a nyüves ikszet, leginkább arra gondol, mely politikai erő képes úgy érette dolgozni, hogy neki jó vagy valamivel jobb legyen. A magyarországi tapasztalatok viszont azt mutatják, itt a Fidesz szavazóinak ilyen önös érdekei nincsenek, itt az mozgatja a tollat, hogy csak a Fidesz, függetlenül attól, hogy az magának az egyénnek jó-e. Ritka az ilyen ország, amelynek ennyire hülyék a lakói, de ez a miénk ilyen. Főleg akkor figyelemre méltó mindez, hogy az a halmaz, amelyik rühelli ezt a bagázst, jóval népesebb, de ez valahogyan soha nem látszik meg a végeredményen.

De nem csak a választási rendszer furcsaságai, hanem más okok miatt is. Illenék azonban arra felhívni ezen ellenhalmaz tagjait, minek tartja őket a hatalom, és ezt azzal mutathatnánk meg nekik, ha azt nézzük, mit veszíthet Kövér, „ha egyszer veszít”, tehát istent, hazát és családot, amivel arra utal, hogy akik szerinte rosszak, azoknak ilyenje nincsen, ergo egészen cizelláltan állatozza le őket a pedellus. Mert mondtuk, hogy bár demens, de azért fejlődött a hosszú idő alatt. Irántunk érzett utálata finomodott és mélyebb lett, voltaképp, ha igazán belegondolunk, kies hazánk nagyobbik része az ő számára nem is létezik.

Már nem, hogy nem magyar, nincsen is. Se hazája, se családja, se istene, amit más korokban untermensch jelzővel illettek, de Kövér annyira azért normális, hogy bár így gondolja, de -egyelőre – nem mondja ki. Ám az az idő is eljöhet egyszer, ha a hatalom elveszítése miatti iszonyat elhatalmasodik, akkor jön majd Budaházy és csapata. Mindebben addig is az a szomorúan elborzasztó, hogy akiben pislákol némi morál, valamennyi ész, aki még önmagára, mint személyiségre gondol, az nem megfelelő, az az ország rosszabbik része. S hiába vannak ezek többen, hallgatagon semmire sem mennek.

Mi a teendő? – kérdezte annak idején Lenin apánk, és kérdezzük az ő nyomán mi is, bár teljesen más előjellel. Babramunkát tudnánk javasolni. Mert és ugyanis az mára világos, hogy lantkíséretű, szónoklatos gyűlések a városok terein sehová sem vezetnek, azaz, a falvakban a kocsmákban – amelyek úgy-ahogy még működő intézmények – egyesével kell megmutatni a talpasoknak, mire szolgál az ő életük a Fidesz számára: „hatalomban tartani”. S ha pislákol még némi önbecsülés a megalázottakban és megnyomorítottakban, akkor (de csakis akkor) van esély arra, hogy majdnem mindenki rossz legyen Kövérnek. Ez a teendő.