Varga Judit házmesterképzője

Mielőtt elandalodnánk itt a tavaszi fuvallatoktól és a lányok lekerülő nagykabátjától, Varga Judit nacsasszony gondoskodik arról, hogy még véletlenül se érezzük jól magunkat a bőrünkben. Illetve egészen rosszul legyünk a reánk törő hányingertől. Más részről viszont nem tagadható az sem, hogy rengeteg honfitársunk előtt nyílik meg a lehetőség arra, a benne szunnyadó ösztönöket kiélje. Feljelentgesse a szomszédját. A gyerek a szüleit, a szülő a gyereket, a férfit az utcából, illetve vég nélkül sorolhatnánk a viszonylatokat, ki kit súghat be, ahogyan az generációk óta nemzetünk ösztöneiben (génjeiben) van. Annak idején a nácik sem bírták a tempónkat, mert nem volt elég vagonjuk a szállításra.

S mielőtt az a vád érne, hogy sötéten látok, igazolásomul közlöm – ha még nem hallottak volna róla – igazságügyi miniszterünk, a jogállam lángpallosos védője legújabb törvénymódosító javaslatát, amely arra ad lehetőséget (és ezzel arra bíztat), hogy a „magyar életmód védelme” érdekében tegyünk bejelentést arról, ha környezetünkben kilengést (elhajlást) érzékelünk-hallunk-tudomásunkra jut, hogy bárkiakárki kétségbe vonja, tagadja „a házasság és a család alkotmányjogilag elismert szerepét”, vagy a „gyermek…születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Kérdéseket és válaszokat is bőven felvet Varga nacsasszony burkolt LMBTQ-s ámokfutása, ha nem (értenénk az irányt és a szándékot).

De értjük. Az Európai Bizottság is már korábban éppen emiatt kötelezettségszegési eljárást indított kies hazánk (a Fidesz) ellen, de kitetszik, hogy még rátesznek egy lapáttal. Sőt, nem elég a nagy hangon való tutulás, immár büntethetővé is válik, ha valaki kétségbe vonja, hogy „az apa férfi, az anya nő”, vagy nem tudjuk, hogyan lehet megkérdőjelezni a házasság szentségét, milyen nyilvánosság előtt és miképp kell ezt megtenni, hogy jöjjön értünk a fekete autó. Illetve az sem világos, mi lesz az ilyesmiért a büntetési tétel, máglyán égetnek meg vagy csak az ördögöt űzik ki belőlünk, de a jelek szerint jó lesz tartani a szánkat, mert mindenki mindenért feljelenthet minket. Szép, okádni való jövő.

Két dolog van itt, amit ezzel kapcsolatban ki kellene emelnünk. Az egyik a Varga Juditban manifesztálódó Fidesz szellemiség, amely a középkorba vezet fasiszta-kommunista módszerekkel, a család és házasság misztifikálásával és szakralizálásával. Voltaképp ez nem egyéb, mint a bugyogónkban matatás, és kövezzenek meg, ha úgy érzem, innen már csak egy lépés, hogy oda jussunk, mint Katar, a futball vébé rendezője, aki felhívta a figyelmet arra, a területére lépő szurkolók és játékosok (az idegenek) nehogy házasságon kívüli szexuális viszonyt folytassanak, mert baj lesz. Olybá tűnik, abban le is előzzük őket, hogy nálunk már beszélni sem lehet ilyesmiről, mert fel lehet jelenteni érte.

Nem világos egyébként, hogyan lehet szóban vétkezni a házasság ellen, mi kell ahhoz, hogy följelentsenek érte, de Magyarországról beszélve nagy valószínűséggel alig is valami vagy semmi. Mivelhogy házmesterország voltunk és vagyunk, csak most már papírunk is lesz róla. Az állam lehetővé teszi és elvárja, hogy gondolatbűneink miatt a szomszédunk minket följelentsen. Kis túlzással az egész országot III/III-assá neveli a Fidesz, amely párt amúgy három évtizede nem teszi lehetővé az ügynökakták megnyitását, de ezek után már fölösleges is. Mindenki föl van szólítva a besúgásra, és népünket ismerve rengetegen élni is fognak vele. Gyönyörű egy világ lesz, bár már eddig is elég szar volt.

Előttem áll a Tanú komoly, kézzel írt feljelentése, de még inkább a Svejk, ami csodás műalkotásban – mint emlékezhetünk – Bretschneider, az „államrendőrség detektívje” addig cukkolta és próbálgatta Palivec kocsmárost, míg ki nem csikart belőle egy rossz szót, hogy vihesse a Pankrácba. Elképzeljük magunkat mi is az ivóban, ahol Orbán Viktor képét leszarták a legyek, és az ismerősünk addig itat, míg a házasságot szidni nem kezdjük, és már visznek is. Ennél komorabban mélázva, az nem tudható, mi valójában a házasság intézményének kétségbe vonása, mekkora közönség előtt kell ezt megtenni, hogy elvigyenek a máglyára, vagy elég csak négyszemközt, a telefonban, sms-ben, akárhol, akárhogy.

Arról most épp nem is beszélve, mit takarhat a „gyermek…születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga” tagadása vagy az ellene való bűnözés. Mert egy apát (vagy anyát) sem láttam még bugylibicskával a kezében, hogy a fia fütykösét lemetélje, illetve itt is elég lesz netán, ha azt mondjuk a fiúgyermekre, milyen lányos, vagy, ha véletlenül túl színes ruhát adunk rá. Kitetszik, hogy ez maga a téboly, ami most már intézményesítve lesz. Házmesterország házmesterei figyelnek majd és jelentenek fel, ha túl liberálisak a gondolataink, azt még nem mondom, hogy fortélyos félelem igazgat, de majd mindjárt. Ha eddig nem volt késztetésünk Varga Juditot leköpni, akkor az inger most ím, megszületett.